Ez a bélbetegség növelheti a vastagbélrák kockázatát

Crohn-betegség
PUBLIKÁLÁS: 2026. január 26. 16:15
Legtöbbször csak emésztési panaszokkal indul, a hosszú távú következményeiről viszont kevesen beszélnek. A Crohn-betegség miatt kialakult tartós gyulladás következtében a vastagbélrák kockázata is emelkedhet.

A Crohn-betegség krónikus, gyulladásos bélbetegség, amely az emésztőrendszer bármely szakaszát érintheti, a szájtól egészen a végbélig. Leggyakrabban a vékonybél utolsó szakasza, de a vastagbél és a gyomor is érintett lehet. A betegség háttérben az immunrendszer kóros túlműködése áll, ami tartós gyulladást tart fenn a bélfalban. Ez egy hullámzó lefolyású állapot, nyugodtabb időszakok és fellángolások váltják egymást.

Crohn-betegséget illusztráló orvosi bél makett
A Crohn-betegség tartós gyulladást tarthat fenn a bélrendszerben.
Fotó: 123RF

Milyen tünetek utalhatnak Crohn-betegségre?

A tünetek egyénenként és a gyulladás mértékétől függően eltérhetnek. Enyhébb szakaszban alig észrevehetők, fellángolás idején viszont kifejezetten megterhelők lehetnek. Gyakran jelentkező panaszok:

  • tartós vagy visszatérő hasmenés;
  • hasi fájdalom, görcsök;
  • étvágytalanság, akaratlan fogyás;
  • kifejezett fáradtság;
  • véres széklet;
  • láz;
  • szájüregi fekélyek;
  • végbéltáji fájdalom vagy kellemetlen érzés.

Ha ezek közül bármelyik több napon át fennáll vagy visszatérően jelentkezik, indokolt orvoshoz fordulni.

Mi állhat a Crohn-betegség hátterében?

A Crohn-betegség pontos oka nem ismert, több tényező együttes hatása vezet a kialakulásához. Az immunrendszer túlzott reakciója gyulladást tart fenn a bélfalban, miközben genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak benne. Ismert kockázati tényezők:

  • családi halmozódás;
  • nyugati típusú étrend és életmód;
  • korábbi emésztőrendszeri fertőzések;
  • dohányzás.

A betegség bármely életkorban megjelenhet, de az első tünetek leggyakrabban 15–30 éves kor között jelentkeznek.

Lehetséges szövődmények

A Crohn-betegség nem csak a beleket érintheti. Előfordulhat, hogy a gyulladás máshol is megjelenik, például az ízületekben, a bőrön vagy a májban. A bélrendszert érintő tartós gyulladás esetén a bélfal megvastagodhat, ami bélszűkülethez és bélelzáródáshoz vezethet. Ez súlyos, azonnali ellátást igénylő állapot. A gyulladás következtében sipolyok is kialakulhatnak, vagyis rendellenes összenövések a belek és más szervek, illetve a bőr között.

A Crohn-betegség hosszú távon növelheti a vastagbélrák kialakulásának esélyét is, különösen tartós, súlyos gyulladás esetén.

Miért fontos a korai felismerés?

A Crohn-betegség korai felismerése azért különösen fontos, mert a tartós, kezeletlen bélgyulladás idővel súlyos szövődményekhez vezethet. Minél hamarabb derül fény a betegségre, annál nagyobb az esély arra, hogy a gyulladás mértékének csökkentésével a fellángolások ritkábbá váljanak, és a bélfal maradandó károsodása megelőzhető legyen. A rendszeres orvosi ellenőrzés nemcsak a tünetek kordában tartását segíti, hanem a vastagbélrák kockázatának csökkentésében is kulcsszerepet játszik, hiszen az esetleges elváltozások korai stádiumban felismerhetők.

Hogyan állítják fel a diagnózist?

A tünetek sokszor más emésztőrendszeri betegségekre is hasonlíthatnak, ezért a diagnózis felállítása időigényes lehet. A kivizsgálás több lépcsőből áll. Gyakran alkalmazott vizsgálatok:

  • vérvizsgálat a gyulladásos jelek kimutatására;
  • székletvizsgálat fertőzések kizárására;
  • kolonoszkópia, szükség esetén szövettani mintavétellel;
  • kapszula-endoszkópia a vékonybél vizsgálatára;
  • képalkotó vizsgálatok, például CT vagy kontrasztanyagos röntgen.

Kezelési lehetőségek

A Crohn-betegség jelenlegi ismereteink szerint nem gyógyítható, de a tünetek kordában tarthatók. A kezelés célja a gyulladás csökkentése, a fellángolások kezelése és a tünetmentes időszakok meghosszabbítása. A terápia részei lehetnek:

  • gyulladáscsökkentő és immunrendszert befolyásoló gyógyszerek;
  • szteroidok fellángolás idején;
  • antibiotikumok bizonyos szövődmények esetén;
  • sebészeti beavatkozás, ha a gyógyszeres kezelés nem elegendő.

Súlyos esetben az érintett bélszakasz eltávolítására is szükség lehet, ritkán sztóma kialakításával.

Életmód és étrend Crohn-betegség mellett

Az életmód nagyban befolyásolhatja a tüneteket. Az étrend mindig személyre szabott, mivel nincs egységes diéta. Általános irányelvek:

  • kímélő, könnyen emészthető ételek előnyben részesítése;
  • zsíros, erősen fűszeres fogások kerülése;
  • alkohol és szénsavas italok mellőzése;
  • kis adagok, gyakori étkezés;
  • vitamin- és ásványianyag-pótlás szükség szerint;
  • dohányzás elhagyása.

Mit érdemes enni fellángolás idején?

A legtöbb szakember egyetért abban, hogy alapvetően a kiegyensúlyozott étrend a legjobb kiindulópont, amit a fellángolások időszakában az aktuális tünetekhez érdemes igazítani. Ilyenkor különösen sokat számít, hogy azok az ételek kerüljenek előtérbe, amelyek kímélik az emésztőrendszert. Erősebb tünetek esetén szükség lehet az étrend tudatos átalakítására. Sokan tapasztalják, hogy az alacsonyabb rosttartalmú ételek ilyenkor jobban tolerálhatók. Ezek könnyebben haladnak át a bélrendszeren, és kisebb eséllyel váltanak ki hasi fájdalmat, görcsöket vagy hasmenést. Ugyanilyen fontos a problémát okozó ételek kerülése. A magas zsírtartalmú fogások, az erősen fűszerezett ételek és egyes tejtermékek fellángolás idején gyakran több kellemetlenséget okoznak, ezért ilyenkor érdemes óvatosan bánni velük.

Speciális étrendek szerepe

Bizonyos diéták kapaszkodót adhatnak az étkezéshez, de nincs olyan étrend, amely minden Crohn-beteg számára egyformán ideális lenne. Mindegyiknek vannak előnyei és korlátai, ezért az alkalmazásuk mindig egyéni mérlegelést igényel.

A Crohn-betegség esetén gyakran kedvezőnek tartott étrendi irányok

Alacsony FODMAP-tartalmú diéta

Azokat az ételeket szorítja háttérbe, amelyek fokozhatják a gázképződést és a puffadást. Ez az étrend hozzájárul ahhoz, hogy az emésztés kiegyensúlyozottabb legyen, és kevesebb kellemetlen tünet jelentkezzen.

Gyulladáscsökkentő étrend

Olyan alapanyagokra épít, mint az olívaolaj vagy egyes fűszerek, például a kurkuma. Ezek rendszeres fogyasztása segíthet mérsékelni a gyulladásos folyamatokat a szervezetben.

Alacsony maradékanyag-tartalmú diéta

Rövid távon alkalmazott, alacsony rosttartalmú étrend, amelynek célja a bélmozgások csökkentése. Fellángolás idején sokaknál enyhítheti a hasi panaszokat és a gyakori székletürítést.

A magas zsírtartalmú étrendek, köztük a tipikus nyugati típusú étkezés, általában kedvezőtlenek Crohn-betegség esetén. A zsírok emésztése ilyenkor nagyobb terhet ró az emésztőrendszerre, ami fokozhatja a gyulladásos folyamatokat, és erősebb tünetekhez, több kellemetlenséghez vezethet.

(A cikk tartalma nem helyettesíti a professzionális orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Mindig kérd ki szakképzett egészségügyi szolgáltatók tanácsát az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos kérdéseiddel.)

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.