A második agyunk - étrend a bélrendszer betegségeire

A gyulladásos bélbetegségek (IBD =InflammatoryBowelDisease) közé tartozik a Crohn-betegség, a colitis ulcerosa, és az egyéb, nem besorolható gyulladásos bélbetegségek is ide sorolhatók.

A betegség kialakulása a fiatalabbak körében gyakoribb. Az IBD olyan, mint a hullámvasút: olykor a betegség hevesen fellángol, máskor a betegek állapota javul (remisszió) – de nem ez nem jelent gyógyulást, bármikor elkezdődhet az újabb fellángolási periódus.

A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség közötti különbség, hogy míg a Crohn-betegség a tápcsatorna bármely szakaszában jelentkezhet, addig colitis esetében mindig a vastagbél érintett.

Hiányállapotok

A gyulladt tápcsatorna nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, ezérta betegek általábanalultápláltak.Attól függően, hogy pontosan hol jelentkezik a gyulladás, a lehető legkülönbözőbb tápanyagokból léphet fel hiányállapot: D- és K-vitamin, folsav, vas, C-vitamin, B12-vitamin, kalcium, magnézium, cink, kálium, nátrium… Szinte bármi. Romlik a zsírok, a fehérjék, a víz felszívódása. A legtöbb esetben a tejcukrot sem tolerálják a betegek, ezértgyakran át kell térni a laktózmentes tejtermékek fogyasztására.

A diéta jellege

Az előzőekben elmondottakból is látszik, hogy ezeknél a betegségeknél különösen igaz, hogynincs általános érvényű diéta.Attól függően, hogy a tápcsatorna melyik szakasza érintett, más és más vitaminok, ásványi anyagok felszívódása szenved zavart. Nagyon különböző az egyéni tolerancia is. Van azonban pár szempont, ami minden esetben hasonló – ezeket a szempontokat vettem figyelembe a heti étrend tervezésekor. Az étrendet a remisszió, azaz a javuló vagy tünetmentes állapot idejére terveztem.

Energia nélkül nem megy

Ez az egyik legfontosabb szempont: törekednünk kell, hogy elkerüljük a további fogyást és izomveszteséget. Ezértenergiabő táplálkozásra van szükség.Ezt az energiát főként keményítőtartalmú élelmiszerekkel (pl. tészta, rizs, kenyér) és fehérjével (főként tejtermékekkel, nem zsíros sajtokkal, tojással) kell biztosítani. A zsiradékok sajnos rosszabbul emészthetőek, gyulladásos bélbetegségeknél csínján kell bánni velük, de nem kell kiiktatni az étrendből. A zsírok közül jó hatású a könnyen emészthetőkókuszzsírés a gyulladáscsökkentő hatásúomega-3 zsírsavakfogyasztása. Bár cél az energiabő táplálkozás, a hozzáadott cukrok mennyiségét minimalizáljuk.

A leromlott állapotú betegek feltáplálására jó megoldás remisszió idején is, ha étrendjükbe speciális összetételű, energiabő, iható tápszerek fogyasztását is beiktatják. Ezek többféle ízesítésben kaphatóak a gyógyszertárakban. Felhasználhatóak ételkészítés során is (pl. pürélevesekben, krémekben, szószokban, mártásokban), de magukban is elfogyaszthatóak. Ügyelni kell azonban, hogy lassan, kortyonként igyuk meg őket: egy szuszra lenyelve könnyen hasmenést okozhatnak. Ha nem fogyasztjuk el egyszerre, hűtőben tároljuk.

Kellen(én)ek a rostok!

Nem könnyű probléma: az étlap akkor tehető változatossá, ha minél több alapanyagot, nyersanyagot – főként zöldséget-gyümölcsöt – használunk. Ezek az alapanyagok nemcsak a szemet gyönyörködtetik, de kiváló rostforrások is. Csakhogy rost és rost közt is van különbség. Gyulladásos bélbetegségben le kell mondanunk a száraz hüvelyesek, a gombák, a kukorica (a héja miatt), valamint szinte az összes káposztaféle fogyasztásáról – kivéve a brokkolit és a karfiolt: ezeknek illóolaj-tartalmuk magas, de fedő nélkül főzve őket általában nem okoznak gondot. Olajos magvakból, diófélékből maximum pár szemet lehet fogyasztani alkalmanként: ezeknek rosttartalmukon kívül még jelentős zsírtartalmuk is gondot jelent. Tovább fokozza a problémát, hogy a sérült tápcsatorna jobban átereszti azoxalátokat, ami a vesekőképződés kockázatát növeli meg.Ezért kerülni kell az olyan magas oxaláttartalmú alapanyagok fogyasztását, mint a paraj, sóska, rebarbara, kakaó. A teljes kiőrlésű kenyérféléket sem tolerálja mindenki, így sokaknál ez a rostforrás is kiesik a listából.

Akkor hát mit?

A zöldségek közül az alábbiak nem okoznak panaszokat: édesburgonya, burgonya, tök, sütőtök, sárgarépa, petrezselyemgyökér, salátafélék, paszternák, cukkini, brokkoli, karfiol, cékla, zsenge zöldbab (amiből a szemek nem peregnek ki), padlizsán. Azútifű maghéj (psyllium)kiváló sűrítőanyag, egyben rostforrásként is jelentős lehet. Tovább bővíthető a választék, ha egyes zöldségeket átpasszírozunk, ily módon eltávolítva a héjukat (pl. zöldborsó, nem zsenge zöldbab, kukorica).

A gyümölcsök közül – hámozva – célszerű fogyasztani a magas pektintartalmúakat: pl. alma, körte, őszibarack. Magas pektintartalma miatt a birsalma is beleilleszthető az étrendbe. Az apró magvas gyümölcsök (pl. málna, szamóca, ribizli, szeder stb.) jó vitaminforrások és antioxidánsok, de csak akkor nem okoznak panaszt, ha a magvakat eltávolítjuk belőlük.

Édes íz

Az édes ízről a legnehezebb lemondani. Általában a legtöbb diéta esetében az energiát nem adó édesítőszerek jól beilleszthetőek az étrendbe, de gyulladásos bélbetegségeknél használatuk nem javasolt. Különösen ellenjavallt a cukoralkoholok használata (pl. szorbit, mannit, xilit, eritrit, maltit, izomalt), hiszen ezek sok egészséges embernél is hashajtó hatásúak. A hozzáadott cukrok mennyiségét minimalizálni kell, de ha már édesítünk, inkább használjunk mézet vagy juharszirupot.

Próbálkozzunk!

A gyulladásos bélbetegségeknél elengedhetetlen, hogy a betegek táplálkozási naplót vezessenek: írják le, mikor mit ettek, és mikor mit tapasztaltak. A napló precíz vezetése segítség ahhoz, hogy mindenki maga jöjjön rá: mi árt neki, és mi nem. Ahogy láttuk: a gyulladásos bélbetegség diétája sok korlátozással jár. A naplóvezetés nagyon hosszadalmas és fáradságos munka – de lehetőség a beteg kezében, hogy étkezését ne kelljen fölöslegesen korlátoznia.

Csökkentsük a gyulladást, tisztítsuk a szervezetet!

Tünetmentes időszakban kezdjünk bele egy tisztítókúrába napi egy csészeCsalánleveles teakeverékkel, mely hatékony lehet a vékony- és a vastagbélgyulladás kezelésére is. A teakeveréket lehetőleg reggel éhgyomorra fogyasszuk el. A kúra legfeljebb 6 hétig alkalmazható, de 4 hét szünet után ismételhető.

A gyulladt tápcsatornát a gyulladáscsökkentő hatásúKamillás teakeverékkelkezelhetjük. A gyulladás mértékétől függően napi 1-3 csészével fogyaszthatjuk két étkezés között. A teakeverékben található kamilla, diófalevél, lándzsás útifűlevél, körömvirág, apróbojtorján és cickafark mind segítenek a szervezetben fellépő gyulladások mértékének csökkentésében és a sérült nyálkahártya regenerációjában.

Mivel a Crohn-betegség gyakran jár hasi fájdalommal és hasmenéssel, azapróbojtorján, azerdeimálnalevélés azerdeiszederlevélteákat is ajánljuk. Hasmenés esetén néhány perc főzéssel készítjük ezeket a teákat, mert az összehúzó hatású cserzőanyagok így jobban kioldódnak. Egymással egyenlő arányban összekeverve még hatásosabbak lehetnek ezek a gyógynövények. Napi 1-3 csésze tea fogyasztását javasoljuk, amíg a hasmenés nem szűnik.

Felhasznált irodalom:

• Gyurcsáné Kondrát Ilona: Ajánlások zsír-, rost-, fűszerszegény étrend összeállításához (Élelmezés, 2020. január-február 17-19. o.)
• https://www.mindmegette.hu/tepsis-tengeri-suger.recept/
• https://www.mccbe.hu/a-gyulladasos-belbetegsegekrol/receptek
• Soltész Erzsébet – Gajda Zoltán: A rost jó! – Érdekességek az élelmi rostokról, 60 db rostban gazdag recept (BOOK Kiadó, 2020)