Jön a következő világjárvány? Az AI már tudja, melyik vírus terjedhet el legközelebb

Egy járvány nagyságát leginkább a szóban forgó betegség terjedési együtthatója, lappangási időszaka, illetve kezelhetősége határozza meg. A 21. században egyre nehezebb dolga van a virológusoknak, orvosoknak, tudósoknak is, viszont hasonlóan extrém döntéseket kell meghozniuk a politikusoknak, világi vezetőknek, igazságszolgáltatóknak, mivel az országhatárok, sőt a kontinensek közötti demarkációs vonalak megszűntek a globális import-export piaccal, a kapitalizmussal és a merkantilista szemléletmóddal. Ezáltal egy-egy baktériumnak, vírusnak is sokkal könnyebb átvándorolnia kontinensről kontinensre. Cikkünkben a mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence) által generált, és valószínűsíthető következő globális járványokról olvashatsz!

A vírusok már mozgolódnak – ezek okozhatják a következő katasztrófát az AI szerint

1. Nipah-vírus – a következő csendes gyilkos

A malajziai és indiai esetek már megmutatták, hogy ez a denevérekről emberre terjedő vírus milyen gyorsan képes halálos járványt okozni. A halálozási arány akár 75 százalék is lehet. Nincs ellene védőoltás vagy specifikus kezelés, és a tünetei – láz, hányás, agyvelőgyulladás – gyorsan súlyosbodnak.

2. H5N1 madárinfluenza – már emberekre is veszélyes

A madárinfluenza mutációi már képesek embert is megfertőzni. Egy világjárvány, amely szárnyasokról terjed emberekre, és emberről emberre is képes átterjedni, beláthatatlan következményekkel járna. Az Egészségügyi Világszervezet szerint csak idő kérdése, hogy ez megtörténjen.

3. X-betegség – az ismeretlen kórokozó, amelyre senki sincs felkészülve

Az Egészségügyi Világszervezet már évekkel ezelőtt felvette listájára az úgynevezett „X-betegséget”, egy jelenleg ismeretlen kórokozót, amely egy új, hirtelen felbukkanó világjárványt indíthat el. A legnagyobb félelem? Hogy nem tudjuk, mikor és honnan jön, és mire reagálni tudnánk, már milliók fertőződhetnek meg. 

Mi vezet a jövő járványaihoz?

• Klímaváltozás: az olvadó permafrosztból (az a föld, amely legalább két évig folyamatosan fagyott állapotú – a szerk.) ősi, lappangó vírusok szabadulhatnak ki. A tudósok Szibériában már felfedeztek olyan vírusokat, amelyek több tízezer éve vannak befagyva – és még mindig életképesek.
• Túlzott urbanizáció és állati élőhelyek csökkenése: az emberek egyre közelebb kerülnek a vadon élő állatokhoz, megkönnyítve a zoonotikus (állatról emberre terjedő) betegségek elterjedését.
• Globális utazás: egy vírus ma már órákon belül kontinenseken kelhet át. 
• Antibiotikum-rezisztencia: a „szuperbaktériumok” terjedése miatt a jövő kórokozói ellen nem lesz hatékony gyógyszerünk. 

A kérdés már nem az, hogy lesz-e következő világjárvány, hanem az, hogy az mikor és honnan tör ki. A tudósok folyamatosan figyelik az új fenyegetéseket, hiszen a védekezés legfontosabb eszköze a tudatosság és a felkészültség. 

Ezek is érdekelhetnek: