Figyelemre méltó, 3900 éves leletre bukkantak az egyiptológusok Aszjút városában, Egyiptom középső részén. A sírkamrában Idy papnő, I. Dzsefaihapi, ókori egyiptomi hivatalnok lányának koporsóját, illetve a hozzá tartozó sírmellékletet találták meg.
Idy, az ókori egyiptomi papnő titka
A nemzetközi kutatócsoport által végzett ásatást a Berlini Szabadegyetem egyiptológia professzora, Jochem Kahl vezette.
A „hihetetlennek" titulált lelet Kr. e. 1880-ra vezethető vissza, nagyjából 3904 éves lehet. "A húsz év terepmunka után előkerült lelet jelentős régészeti felfedezés" - közölte az egyetem.
Kahl professzor vezetésével a kutatócsoportnak sikerült megtalálnia az ókori egyiptomi papnő, Idy, I. Dzsefaihapi, ókori egyiptomi hivatalnok, a felső-egyiptomi 13. nomosz kormányzója lányának sírkamráját, amely az ókori Aszjút város nekropoliszában, egy nagy kiterjedésű, meglehetősen bonyolult temetőben volt. A leletet I. Dzsefaihapi hatalmas sírjának egy eddig elérhetetlen részében találták meg, a temetkezést Kr. e. 1880-ra lehet datálni.
A koporsón lévő feliratok szerint Idy Hathor istennő papnője volt, és a „Ház asszonya" megtisztelő címet viselte. A kutatók számára ez azt jelzi, hogy prominens családból származott.
Hogyan találták meg a sírkamrát?
Az egyetem információja szerint Idy sírját egy oldalkamrában találták meg, amelyet korábban egy kőfallal zártak le. A sírkamra azonban egy körülbelül tizennégy méter mélyen fekvő függőleges aknában volt I. Dzsefaihapi sírjában.
"Míg a kamrát már az ókorban tolvajok dúlták fel, szerencsére Idy sírjának nagy része érintetlen maradt" - nyilatkozta az egyetem.
Mit találtak a jól elrejtett sírkamrában?
Idy sírkamrájában két különösen dekoratív, importfából készült koporsót találtak, amelyek illeszkednek egymásba. A koporsók külső oldalán „szokatlanul bonyolult képek és szövegek találhatók, amelyek leírják az elhunyt utazását a túlvilágon". Ez folytatódik mindkét koporsó belső részén további részletekkel is, és mint azonos időszakból származó hasonló tárgyak, tükrözik az apa, I. Dzsefaihapi sírja festményeinek és feliratainak kiemelkedő minőségét.
"Különösen a szövegek gazdagsága – köztük a koporsószövegekként ismert vallási szövegek, felajánlások sora, illetve különböző címek – új betekintést enged a nők helyzetébe, valamint a tudás továbbadásába az ókori Egyiptomban".
A sírkamrában emellett különböző fafigurákat, tőrt, fáraói jelvényeket és ételáldozatokat is találtak. Egy másik feliratos ládában kanópusz edények voltak, amelyekben Idy létfontosságú szerveit – például máját, lépét, tüdejét és beleit – helyezték el a mumifikáció során.
Ki volt Idy, az ókori egyiptomi papnő?
Nem sokat lehet róla tudni, az viszont a leletekből egyértelmű, hogy tehetős családból származott. Feltehetően nagyjából 40 éves lehetett, amikor meghalt.
"Idy ruháinak maradványai, amelyet a fosztogatók részben tönkretettek, illetve a csontjai elsődleges forrást nyújtanak életéről és egészségéről" - állítja az egyetem.
Idy apját, I. Dzsefaihapit az ókorban mélyen tisztelték, így sírja több mint 2000 éven át fontos szerepet töltött be az ókori Egyiptom kulturális emlékezetében. Sziklába vájt sírja, amely Kr. e. 1880 körüli időkből származik, 11 méter magas, 28 méter mély, és 70 méter széles, és gyönyörű festmények, valamint domborműves feliratok díszítik."
Nézd meg a sír felfedezését videón is:
