Ilyen halálos veszedelmeket szabadíthatnak ránk az ókori egyiptomi múmiák

PUBLIKÁLÁS: 2024. november 07. 18:30

Az ókori egyiptomiak számára nem voltak idegenek a betegségek, a kutatások kimutatták, hogy számos fertőző betegségtől szenvedtek, köztük volt a himlő, a tuberkulózis és a lepra. Ezek a halálos veszedelmek a múmiákban is kimutathatók.

Travelo

A szerző cikkei

Halálos veszedelmeket szabadíthatnak ránk az ókori egyiptomi múmiák?

Például V. Ramszesz, az ókori Egyiptom 20. dinasztiájának negyedik fáraója himlőt kapott, amiről árulkodó himlőhegek tanúskodnak a múmia testén.

Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban hivatalosan világszerte felszámoltnak nyilvánította a himlőt, lehetséges, hogy több ezer évvel később az újonnan feltárt múmiák kiszabadíthatják a himlőt vagy bármilyen más betegséget a testükből?

Piers Mitchell, a Cambridge-i Egyetem Ősi Paraziták Laboratóriumának igazgatója és a Régészeti Tanszék vezető kutatója szerint ez rendkívül valószínűtlen.

„A legtöbb parazitafaj egy-két éven belül elpusztul ha nem talál élő gazdaszervezetet – mondta Mitchell a Live Science-nek. „Ha 10 évnél több idő telik el, minden elpusztul."

Például a himlővírusok, csak egy élő gazdaszervezet sejtjeiben képesek szaporodni, a National Library of Medicine Nemzeti Biotechnológiai Információs Központja, a National Institutes of Health (NIH) szerint. Az NIH szerint a tuberkulózist és leprát okozó baktériumoknak is élő gazdaszervezetekre van szükségük a túléléshez.

Az ókori egyiptomiakat lepra, tuberkulózis és himlő is kínozta - illusztráció Forrás: Chicago Field Museum

Így terjed a lepra és a tuberkulózis

Az NIH szerint azonban a himlő érintéssel terjed emberről emberre, míg a tuberkulózis és a lepra általában az orrból és a szájból származó cseppecskék útján terjed, jellemzően tüsszögéssel vagy köhögéssel.

A lepra esetében hosszan tartó expozíció szükséges valakivel ahhoz, hogy a betegség terjedjen. Ennek az az oka, hogy a betegséget okozó két baktériumfaj, az úgynevezett Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis, a Centers for Disease Control and Prevention szerint lassan szaporodik.

A DNS az élet kulcsa

Egy másik tényező, amely csökkenti annak valószínűségét, hogy valaki egy múmiától elkapjon egy betegséget, a DNS idővel történő lebomlása.

„Az elemzéssel megállapítható, hogy ezeknek a parazitáknak az összes DNS-bitje meglehetősen rövid" - mondta Mitchell. „Ahelyett, hogy szép, hosszú, egészséges DNS-láncok lennének, csak körülbelül 50-100 bázispárból állnak. Mintha mindent feldaraboltak volna, és ez azért van, mert a DNS leépül és lebomlik. Nincs lehetőség arra, hogy bármi is életképes maradjon, ha a DNS szétesett."

A DNS az élet kulcsa - illusztráció Forrás: Shutterstock/vnuny

Az ellenálló bélférgek

Egyes parazita bélférgek azonban, amelyek széklettel terjednek, tovább élnek, mint más szervezetek, és nem mindegyiknek van szüksége élő gazdatestre a túléléshez. De ebben a kontextusban ők sem okoznak nagy gondot.

Ezek a szervezetek sokkal keményebbek, és több hónapig, vagy néha néhány évig is kitarthatnak, de egyik sem fog több ezer évig élni egy múmia testében"

– mondta Mitchell. „A paraziták túlnyomó többsége elpusztul, amikor a gazda meghal, mert nincs mód a túlélésre."

Még abban az esetben is, ha ezen ősi organizmusok egyike még életben volt, a maszkok, kesztyűk és más védőfelszerelések, amelyeket a kutatók viselnek, hogy megakadályozzák a múmiák elszennyeződését, megakadályozzák a kórokozók általi fertőzést vagy terjesztésüket.

Az alábbi animáció megmutatja, hogyan történt az ókori Egyiptomban a mumufikálás: