Miért érdemes a tavainkat télen is meglátogatni?

Madárparadicsom a Velencei-tónál

Velencei madárrezervátum

Míg nyáron elsősorban a strandolás vonzza a vakációzókat a Budapesttől körülbelül 50 kilométerre található Velencei-tóhoz, télen a madárvilág és a kirándulások kelthetik fel a kimozdulni vágyók érdeklődését. A tó délnyugati részén összefüggő, nagy nádasok találhatók, melyek gazdag fészkelőmadár-faunának adnak otthont olyan fajokkal, mint a nagy kócsag vagy a kanalasgém.

A tó nagy tisztásainak jellegzetes lakója a búbosvöcsök, a sekélyvizeknek a kis vöcsök. Rendszeresen költ itt a nyári lúd, és októbertől a vetési ludak népes csapatai éjszakáznak a tavon. Bár ragadozó madarakban szegényebb a tóvidék, a nádasokban barna rétihéja költ, és ősztől tavaszig gyakori a kékes rétihéja.

A nádas parti sávjában és a nádszegélyeken gyakoriak a nádi énekesek. A védett területen ma is fellelhetők az eredeti lápi vegetáció maradványai: az úszólápok, ahol olyan, Európa-szerte ritka növényekre bukkanhatunk, mint a hagymaburok nevű lápi orchideafaj vagy a tengermelléki káka. Bővebb információk a Duna-Ipoly Nemzeti Park weboldalán olvashatók.

Dinnyési Fertő Természetvédelmi terület

Innen délre találjuk a Dinnyési Fertő Természetvédelmi területet, mely a gémfélék kedvenc táplálkozó- és költőhelye. Különösen az őszi, de a tavaszi vonulás idején hatalmas récetömegek zsúfolódnak össze a vízen, és tavasszal egy rejtettebb életű gémféle, a bölömbika mély hangját is gyakran hallani a nádasból.

Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj, a nyári lúd rendszeresen költ itt. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. A Dinnyési-fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének, vezetett túrán és egyénileg is bejárható, és felmehetünk a két madármegfigyelő-toronyra is, amint befejeződnek a Madárdal-tanösvény munkálatai.

Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétum

A Pákozdi Pagony a Velencei-hegység és a Velencei-tó között, a Mészeg-hegy oldalában található közel 100 hektáros kirándulóhely. A vadasparkban több mint 7 hektáros területen természetes környezetükben figyelhetjük meg az erdei nagyvadakat, a gímszarvast, dámszarvast, vaddisznót, muflont, őzet, és hazánk vadasparkjai és állatkertjei közül itt lelhető fel a legnagyobb szikaszarvas állomány.

A madárröpdékben fácánok, vadpulykák, szajkók és gyöngytyúkok várják a látogatókat. A vízi világ megfigyelőpontról tőkés récék, nyári ludak, mandarinrécék tanulmányozására nyílik lehetőség. Az őshonos állatok mellett a világ második legnagyobb madarával, az emuval is találkozhatunk itt. A látogatók 9 állomásos erdészeti tanösvényen ismerkedhetnek az erdők világával, és az útvonalon egy 15 méter magas kilátó is található, melyből csodálatos kilátás nyílik a Velencei-tóra. Az interaktív játékokkal felszerelt Tájmúzeum betekintést nyújt a Velencei-tó és a Velencei-hegység természetrajzába, a halászati kiállítás pedig a régi, helyi halászok, nádvágók életét eleveníti fel.

A téli nyitvatartási rend szerint a hétfő és a kedd szünnap, szerdától péntekig 10 és 16, szombaton és vasárnap 9 és 16 óra között látogatható a park. A legközelebbi szervezett program 29-én, szombaton lesz itt, ekkor madárhálózáson ismerhetjük meg közelebbről a téli madárvilágot.

Balaton - elbűvölő kilátások télen is

Nem lehet csodálkozni azon, ha valaki télen is kedvet kap egy balatoni kiruccanáshoz. Bárhol is álljunk meg, szinte biztosra vehetjük, hogy elbűvölő látványban lesz részünk, és a hideg időben olykor egészen messzire ellátni. Legutóbb például a Csobánc hegy tetejéről pillantották meg az Alpokat. Ha biztosra akarunk menni, akkor megcélozhatjuk valamelyik kilátót is, és a kirándulást egy kis panorámafalatozással köthetjük össze. Felfedezhetjük a legújabb kilátókat is - ezek közé tartozik a Nagyvázsonyban három évtizede elhagyatottan álló katonai megfigyelőtornyából létesült építmény is.

Felüdülés lehet egy könnyű séta a parton, a Balaton Guide jóvoltából pedig különböző, vezetett sétákon járhatjuk be Balatonfüred ikonikus helyszíneit. Ha az időjárás engedi, kimerészkedhetünk a mólókra, és gyönyörködhetünk a récék, hattyúk, szárcsák, kis kárókatonák és sirályok csapataiban, melyek között olykor egészen ritka északi madárvendégek is fellelhetők. Amikor pedig befagy a tó, különleges látványt és fotótémát szolgáltat.

Bár kevés az esély arra, hogy a jeges tavon csusszanhatunk is egyet, erre ott vannak a jégpályák. Többek között Siófokon, Balatonfüreden és Balatonalmádiban is találunk koripályát. Ha az aktív pihenést választjuk, a korcsolyázáson kívül is találhatunk programot, és szuper téli túrákat tehetünk a környéken. Ha netán a bőség zavara lenne úrrá rajtunk, és nehezen döntenénk el, merre is induljunk, akkor előtte online vándortúrán járhatjuk be a célpontokat, és benevezhetünk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park valamelyik vezetett túrájára is - legközelebb, január 29-én például a Csatár-hegyre indulnak.

A baráti borozásokkal sem kell a nyárig várnunk, Badacsonyban például minden hétvégén különböző vendéglátók tartanak Borvacsorát, ahol a kiváló minőségű ételek mellett a badacsonyi borászok pincéiben őrzött legzamatosabb borokat is megkóstolhatjuk, megismerkedhetünk a borok készítőjével és családjával, a gazda vezetésével bejárhatjuk a pincét, a vacsora élményét pedig kísérőműsor és meglepetésajándék is fokozza.

Tisza-tó - Magyarország második legnagyobb tava

A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, és legnagyobb mesterséges tava, amely az Alföld északi részén terül el. Azért hozták létre, hogy biztosítsa a Kiskörei Vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozamot, valamint a Tiszaújvárosba telepített Tiszai Hőerőmű működéséhez szükséges magas vízszintet.

127 négyzetkilométerén számtalan sziget, holtág és sekély kis csatorna váltja egymást a hatalmas, nyílt vízterületekkel, jellegzetes, úgynevezett mozaikos tájat formálva. A Tisza-tó a Hortobágyi Nemzeti Park bemutató területe, 1999 óta az UNESCO Világörökség része.

Tisza-tavi Ökocentrum

A legnagyszabásúbb látványosság a környéken a Tisza-tavi Ökocentrum, mely 2012-ben nyílt meg Poroszlón, és interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A látogatóközpont 2600 négyzetméteres főépülete többek között kiállításoknak, rendezvényeknek ad otthont, de kilátó is található itt. A 735 ezer liter össztérfogatú akváriumrendszer a legnagyobb édesvízű akvárium Európában. A főépületet 7 hektáros szabadidőpark veszi körül állatbemutatókkal és játszóterekkel, és skanzen is található itt, mely a 19. századi életmódba avatja be a látogatókat.

Kiskörére a nemrégiben átadott kilátó, a hallépcső és a vízerőmű miatt érdemes ellátogatnunk, Abádszalók és Tiszaderzs között pedig a Telekháti sziget különleges kirándulóhelyét találjuk, ahol sétálhatunk egyet a kellemes téli időben. A tótól nem messze található Tiszaigarra is érdemes átugranunk, hogy a különleges mocsárciprusokban gyönyörködhessünk. A Hortobágyi Nemzeti Park is időről időre ajánl érdekes programokat, január-februárban például igény szerint ls az időjárás függvényében tisza-tavi Jégtúrát is tartanak, az előzetes igényeket itt lehet jelezni. A Tisza-tótól nem messze találjuk az Egyek-Pusztakócsi mocsarak bemutatóterületét és a Górési tanösvényt.

Fertő tó - Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava

A 20 ezer éves Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize és Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Nagyobb része Ausztriához, a többi pedig Magyarországhoz tartozik. Itteni partvidékén a Fertő–Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park található.

Innen nem messze találjuk a Hanság égerlápjait és a csáfordi tőzikés erdő különlegesen gazdag élővilágát. Ezen a vidéken találhatunk csertölgyet és molyhos tölgyet, kosborféléket, számos lepkefajt és gőtét. A nádrengeteg a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárélőhelye. Itt található a nagy kócsag egyik legnagyobb állománya, körülbelül 700 pár, és ugyancsak telepesen fészkel a vörös gém és a kanalasgém. A nádas jellemző és gyakori fészkelője a nyári lúd és az üstökösréce.

A ragadozó madarak közül a nádasban költ a barna rétihéja, és néhány éve újra költ a rétisas. Telente az itt összegyülekező sasok kísérik a vadlúdcsapatokat. A nádi énekesmadarak közül legjellegzetesebb a sitke, gyakori a nádi tücsökmadár, a nádirigó, a cserregő nádiposzáta, a szegélyekben pedig a foltos nádiposzáta és a színpompás kékbegy.

A nemzeti park négy bemutatóhellyel és gazdag túraprogramokkal várja a látogatókat. Január 29-én Bakancsos téli túrára várják a szabadba vágyókat Hanyban, melyen a résztvevők a Hany Istók tanösvényt követve fedezhetik fel az Osli-Hany rejtett zugait és gyönyörködhetnek a fokozottan védett téli tájban, útközben megfigyelve az északi madárvendégeket is. Február 5-én Hany Istókról és a lápi lidércekről hallhatunk bővebben, miközben megnézhetjük a híres csíkos-égererdőt, a tőzegbányászat révén kialakult Király-tavat, és megfigyelhetjük az osli-hanyi vizes élőhely-rekonstrukció madárvilágát.

A cikk létrejöttét a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.