Kinek jár a közgyógyellátás? Utánajártunk

Szükségben a rászorulók sincsenek magukra hagyva: Magyarországon olajozottan működik a közgyógyellátás nevezetű támogatási forma, amely a nincsteleneknek nyújt lehetőséget arra, hogy térítésmentesen vagy kedvezményesen vegyenek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat és váltsanak ki gyógyszereket. Alább összeszedtünk minden hasznos információt.

Közgyógyellátás kinek jár?

1. Mit érdemes tudnunk róla?
   A közgyógyellátás olyan támogatási forma Magyarországon, amely lehetőséget nyújt a rászorulóknak, hogy meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat és gyógyszereket térítésmentesen vagy kedvezményesen vehessenek igénybe. Valamint jogi eljárások esetén teljes költségmentességre jogosít, akár ingyenes ügyvédre is a kormányhivatalban.
2. Erre lehet felhasználni
   A kártyával évente meghatározott összegig térítésmentesen juthatunk hozzá az orvos által rendelt, az egészségbiztosítás által támogatott gyógyszereinkhez és gyógyászati segédeszközökhöz. Emellett orvosi rehabilitációs ellátásokat is igénybe vehetünk ingyenesen, szakorvosi beutaló alapján.
3. Jogosultsági feltételek
   A közgyógyellátás három formája különböztethető meg: az alanyi jogon járó, a méltányossági alapon megállapított (települési önkormányzati rendelethez kötött) és a normatív közgyógyellátás. A három típus abban különbözik egymástól, hogy ki jogosult rá automatikusan, illetve mikor van szükség egyedi elbírálásra.
4. Automatikus lehetőség
   Alanyi jogon jogosultak vagyunk, ha aktív korúak ellátására jogosult és egészségkárosodott személynek minősülünk; ha ápolási díjban részesülünk; ha rokkantsági ellátottként súlyosan egészségkárosodottak vagyunk; ha rokkantsági járadékban vagy vakok személyi járadékában részesülünk; ha hadigondozotti vagy nemzeti gondozotti pénzellátást kapunk; ha átmeneti gondozásban élő vagy nevelésbe vett kiskorúról van szó; ha magasabb összegű családi pótlék jár; ha központi szociális segélyben részesülünk; illetve ha a korábbi súlyos rokkantsági kategória jogutódjaként kapunk ellátást.
5. Számoljunk a jövedelemmel
   Ebben a formában akkor jár nekünk, ha a rendszeres, orvos által igazolt havi gyógyszer- és gyógyellátási térítési díj meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át, és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.
6. Ha magasak a költségek
   Amennyiben igazoltan magas a rendszeres gyógykezelésünk költsége, és a háztartásunk jövedelme alapján rászorultnak számítunk, kérvényezhetjük a támogatást, az önkormányzat pedig egyedileg bírálja el a kérelmet.
7. Készpénzre nem váltható
   Csak az egészségbiztosító által támogatott gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre és meghatározott rehabilitációs ellátásokra használható, az éves keret erejéig. Tehát nem fedez magánrendelést, nem jár készpénzben, és nem vonatkozik támogatás nélküli készítményekre vagy szolgáltatásokra.

Közgyógyellátás igénylése

1. Így tudjuk igénybe venni
   Mivel a közgyógyellátást alanyi, normatív vagy – helyi rendelettől függően – méltányossági jogcímen állapíthatják meg, első lépésként olvassuk át a hivatalos tájékoztatókat, és ellenőrizzük, hogy megfelelünk-e a feltételeknek, valamint milyen ellátásokra, éves keretre és érvényességi időre terjed ki a jogosultság.
2. Szerezzük be a nyomtatványt
   A „Kérelem a közgyógyellátás megállapítására” formanyomtatványt letölthetjük a kormányhivatali oldalról és a NEAK nyomtatványtárból; papíron a kormányablakoknál is elérhető, és érdemes a kitöltési útmutatót, valamint a benyújtandó mellékletek naprakész listáját is mellé venni, mert a szükséges dokumentumok a választott jogcímtől függően eltérhetnek.
3. Egyeztessünk a háziorvossal
   Kérjünk orvosi igazolást a rendszeres ellátásokról, mert a kérelemhez csatolnunk kell, különösen az egyéni gyógyszerkeret megállapításához. Vigyük magunkkal a rendelésre a vitaminok és étrend-kiegészítők listáját, a gyógyászati segédeszközök önrészét és rendelt gyakoriságát igazoló dokumentumokat, a magánrendelésen vagy külföldön kapott recepteket, valamint a szezonális kúrák és tervezett terápiák listáját is.
4. Személyesen vagy online
   Nyújtsuk be a kérelmet a lakóhely szerint illetékes járási hivatalhoz. Ezt megtehetjük személyesen a járási hivatalnál vagy kormányablakon keresztül, illetve elektronikusan a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen.
5. Döntés után jön az igazolvány
   Az elbírálást a járási hivatal végzi; ha megállapítja a jogosultságot, határozatban rögzíti a jogcímet, a kezdő időpontot és az éves – szükség esetén egyéni – gyógyszerkeretet. A határozat alapján a kormányhivatal hivatalból kiállítja a közgyógy-igazolványt (külön igénylés nem kell). Az igazolvány pedig a megállapított időtartamra érvényes.
6. Érvényességi idő kérdése
   Alanyi jogon a jogosultság az alapul szolgáló körülmény fennállásáig tart, normatív jogon négy évre adják meg. Méltányossági alapon nincs egységes országos érvényesség: a jogosultság időtartamát a települési önkormányzat saját rendelete határozza meg.
7. Mit tegyünk, ha elveszett?
   A személyes adatok vagy a jogosultságot érintő körülmények változását haladéktalanul jelezzük a lakóhely szerinti járási hivatalnak. Adatmódosításkor a hivatal új kártyát állít ki (érvényessége a megállapított jogosultsághoz igazodik); elveszett, sérült vagy érvénytelen igazolvány cseréje/pótlása kérhető – elektronikusan is.

A tájékoztatás nem teljes körű!

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: