Démoni megszállás vagy hisztéria? Lerántjuk a leplet a salemi boszorkányperek legvéresebb történéseiről

• A salemi boszorkányperek története két fiatal lány rosszullétével indult.
• A boszorkányüldözés hátterében valójában gazdasági és társadalmi nézeteltérések és egyéb okok álltak.
• Az amerikai történelem egyik legsötétebb időszakát máig a jogi igazságszolgáltatás visszaélésének tankönyvi példájaként emlegetik. 

A salemi boszorkányperek máig rengeteg érdekességgel szolgálnak. Az 1692-es amerikai események megrázták a világot, és manapság is a félelem, a babona és az igazságtalanság egyik legismertebb példái, amelyekről évről évre egyre bizarrabb részletek kerülnek napvilágra. 

A salemi boszorkányperek: így indult a tömeghisztéria

A salemi boszorkányperek története 1692-ben kezdődött a Massachusetts állambeli Salem faluban. A puritán közösség tagjai rendkívül vallásos és zárt életet éltek, ahol az ördögtől való félelem és a bűntudat mindennapi érzések voltak. A pánik akkor tört ki, amikor néhány fiatal lány – köztük Betty Parris és Abigail Williams – rejtélyes rohamokat és látomásokat kezdett átélni. Az orvosok nem találtak fizikai okot, így azonnal boszorkányságra gyanakodtak.
A közösség hamarosan ellenségeket keresett, és rövid idő alatt több mint 200 embert vádoltak meg ördöggel való szövetségkötéssel. A spektrális bizonyíték – vagyis látomásokra és álmokra alapozott vádak – alapján hozott ítéletek 19 ember kivégzéséhez vezettek. Az egyik áldozatot, Giles Corey-t például halálra préselték, mert nem volt hajlandó beismerő vallomást tenni. A kivégzése során nyújtópadra tették és a mellkasára súlyos köveket halmoztak, amelyek lassan, fokozatosan agyonnyomták.

Mi volt a salemi boszorkányperek valódi oka?

Habár a felszínen a történet a gonosz elleni küzdelemnek tűnt, valójában számos emberi tényező járult hozzá a tragédiához. Egyrészt társadalmi és gazdasági ellentétek: a szomszédok közötti földviták, az irigység és régi sérelmek gyakran vezettek hamis vádakhoz. Másrészt a nemi szerepek kérdésköre: a vádlottak többsége nő volt, főleg idősebb, egyedülálló vagy valamilyen szempontból „kilógó” személy. A vallási fanatizmus sem elhanyagolható szempont: a puritán világkép szigorú szabályai szerint minden eltérés az ördög műve lehetett. Ezek az összetevők együttesen adtak táptalajt a kollektív hisztériának, amely olyanokat is elért, akik semmiféle bűnt nem követtek el.

A salemi boszorkányperek következménye

1693-ban a salemi boszorkányperek lassan véget értek, miután egyre többen kezdtek kételkedni az ítéletek jogosságában. A bíróság végül visszavonta a spektrális bizonyítékok elfogadását, és több túlélő kártérítést kapott. A vádlók közül néhányan nyilvánosan bocsánatot kértek. Az események az amerikai történelem egyik legsötétebb időszakaként vonultak be a köztudatba, és máig a jogi igazságszolgáltatás visszaélésének tankönyvi példájaként emlegetik a boszorkánypereket. Arthur Miller Salemi boszorkányok című drámája például a boszorkányperek párhuzamaként mutatta be az 1950-es évek amerikai kommunistaüldözését.

Mit jelentek ma a salemi boszorkányperek?

A babonák, az előítéletek és a kollektív bűnbakkeresés mindig is részei voltak az emberi történelemnek. Ez alól a mai világban történő összetett társadalmi, politikai és kulturális változások sem kivételek: a megfélemlítés örök eszköz. A salemi boszorkányperek és boszorkányüldözések azonban ma is figyelmeztetnek arra, milyen veszélyes lehet, ha a félelem felülírja a józan észt.

Ha szeretnél többet megtudni a salemi boszorkányperekről, nézd meg az alábbi videót:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: