

Az Orient Express neve máig a rejtélyek, a kémkedés és a luxus utazás szinonimája. A vonat első hivatalos útja 1883. október 4-én indult el, és az utasok csaknem 80 órát töltöttek el a fényűző kocsikban, ahol finom fa díszítések, bőrülések és selyem ágynemű várta őket. A sajtó hamarosan „a vonatok királya” néven emlegette, a kortársak szerint viszont „a királyok vonata” lett – hiszen politikusok, uralkodók, diplomaták és gazdag kereskedők egyaránt választották úti céljaikhoz.

A vonat luxusa és kontinenseken átívelő útvonala nem csupán egzotikumot jelentett: ideális terepet biztosított kémek és hírszerzők számára is. A „Spies’ Express” (Kémek Expressze) becenévre is hallgató járművet kedvelték a titkos ügynökök, mivel könnyebben és kényelmesebben utazhattak egyik fővárosból a másikba, mint korábban bármikor. Egyik dokumentált eset szerint egy angol hírszerző, Robert Baden-Powell, lepkegyűjtőnek álcázva utazott végig a Balkánon, miközben valójában katonai erődítmények rajzait készítette – ezek a kódolt vázlatok később hasznosnak bizonyultak az első világháború alatt.

Az Orient Express különös történelmi szerepéről a nagyhatalmak szimbolikus gesztusai is árulkodnak: 1918. november 11-én egy Wagons-Lits kocsiban írták alá a német fegyverletételt, ezt a kocsit később kiállították Párizsban. A második világháború idején Hitler úgy rendelkezett, hogy a vagont oda vigyék, ahol 22 évvel korábban a németeknek alá kellett írni a kapitulációt, majd amikor a háború kimenetele bizonytalanná vált, parancsba adta annak felrobbantását, nehogy újra az ellenség kezébe kerüljön.

Az Orient Express azonban nemcsak a titkos ügynökök játszótere volt: a vasútvonal mentén számos tragikus esemény is történt. Egyes források szerint az 1931-es Matuska Szilveszter-féle biatorbágyi bombamerénylet is az Orient Express Arlberg-vonalának egyik járatát robbantotta fel, amelynek következtében a vonat egyik szerelvénye lezuhant a viaduktról, 22 ember életét vesztette és több mint 120-an megsebesültek.

Mindezek a különös, illetve tragikus események még inkább hozzájárultak a vonat körüli mítoszhoz, amelyet a populáris kultúra tovább erősített. Agatha Christie Gyilkosság az Orient Expresszen című detektívregénye (amelyből több filmváltozat is készült) egy hóvihar miatt útközben megálló vonaton játszódó gyilkossági rejtélyt mutat be, ahol a híres belga detektív, Hercule Poirot igyekszik az elkövető nyomába eredni. A sztori háttere egy 1 évvel korábban megtörtént valós eseményt, a Lindbergh bébire, Charles Lindbergh amerikai pilóta fiának az elrablására és meggyilkolására utal.
Az írónő maga is többször utazott az Orient Expresszen, amelyet egy alkalommal valóban hóvihar sújtott a törökországi Çerkezköy közelében, hat teljes napra megbénítva a közlekedést. A regény – amelyet Christie az ikonikus isztambuli Pera Palace Hotelben írt meg –1934-es megjelenése óta generációk számára vált a kémjátszmák és rejtvények ikonikus helyszínévé.

Az Orient Express eredeti szolgáltatása az idők során átalakult; a vonat számos utódjáról elnevezett járat futott különböző útvonalakon. Napjainkban a felújított Venice-Simplon Orient Express próbálja újraidézni a régi fényűzést, amelyért az utasok ma is magas árat fizetnek.
Bár a kémkedés és nemzetközi intrikák kora a vasútvonalon elmúlt, az Orient Express misztikuma megmaradt: a valós történelmi események, tragédiák és legendás személyiségek emléke együttesen formálja azt a szimbolikus örökséget, amelyet ma is ismerünk.
Nézd meg a videót, hogy milyen ma a Venice-Simplon Orient Express fényűzése:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.