Több volt, mint egy mozihős: az igazi Angol beteg, Almásy László és a sivatag titkai

Március 22-én a XX. század egyik legsokoldalúbb magyar felfedezője halálának 75. évfordulójára emlékezünk. Cikkünkben a sivatagkutató, pilóta és kettős ügynök rejtélyes mindennapjait mutatjuk be, felidézve Almásy László kalandos életútjának legfontosabb mérföldköveit.

Ki volt a sivatagi repülés úttörője? Almásy László izgalmas élete

Almásy László életútja már a kezdetektől fogva szorosan összefonódott a technikával, a műszaki dolgokkal. Bár a közvélemény leginkább a sivatagi expedíciói révén ismeri, kevesen tudják, hogy pályafutását a gépjárművek és a repülés iránti rajongás határozta meg.

Az 1920-as években Szombathelyen élt, ahol a Steyr autógyár képviselőjeként dolgozott. Nem csupán értékesítette a járműveket, hanem tesztelte is azokat: híres bravúrja volt, amikor egy gyári autóval feljutott a svájci Maloja-hágóra, bizonyítva a technika állóképességét. A vasi vármegyeszékhelyen töltött évek alatt honosította meg a motorfutballt, ami jól mutatta újító szellemét (hasonló a labdarúgáshoz, csak a játékosok nem futnak, hanem speciálisan átalakított motorkerékpárokon ülve kergetik a labdát).

Ez a műszaki szemlélet segítette később a Szaharában is, ahol elsőként alkalmazott repülőgépet és speciálisan felszerelt gépjárműveket a felderítetlen területek feltérképezéséhez.

A királypuccsban betöltött szerepe

Almásy László technikai megszállottsága és a Habsburg-restauráció iránti hűsége az 1921-es királypuccsok idején fonódott össze leglátványosabban. IV. Károly visszatérési kísérletei során Almásy nélkülözhetetlen sofőrként vett részt az eseményekben, hiszen abban az időben kevesen tudtak olyan magabiztossággal kezelni egy gépjárművet a rossz útviszonyok között, mint ő.

A második puccs alkalmával, amikor az uralkodó Dénesfáról indult el, Almásy vezette azt a járművet, amely a királyi párt szállította. A sors iróniája, hogy miközben az uralkodó tévesen „gróf úrnak” szólította a volánnál ülő fiatalembert, ez a tőle kapott, nem létező rang vált Almásy későbbi „belépőjévé” a nemzetközi elitbe, megalapozva kutatásai társadalmi és anyagi hátterét. A puccs egyébként elbukott, de ez nem Almásyn múlt.

A Zarzura-oázis legendája

A felfedező nevét a nemzetközi tudományos életben a Zarzura-oázis megtalálása tette halhatatlanná. A beduin legendákban szereplő „madarak városa” évszázadokon át izgatta az utazók fantáziáját, de a hatalmas homoktengerben senki nem akadt a nyomára.

Almásy 1932-ben, Sir Robert Clayton és Penderel őrnagy társaságában, egy Gipsy Moth típusú repülőgéppel fedezte fel a Gilf Kebir-fennsík rejtett völgyeit. Az egyik ilyen vádi, a Vádi el-Bakht, bizonyult a keresett oázisnak. A felfedezés jelentőségét fokozta az Úszók barlangjának megtalálása, ahol a sziklarajzok arról tanúskodtak, hogy a ma kopár Szahara egykor csapadékos, lakható vidék volt. Ezek a leletek alapjaiban írták át a sivatag paleoklimatológiai történetét.

Tények és fikció: Az angol beteg árnyékában

Ralph Fiennes Oscar-díjas alakítása - Az angol beteg - világszerte ismertté tette a felfedezőt, ám a filmvászon és a valóság között éles különbségek feszülnek. A mozi központi szála, a Katherine Cliftonnal folytatott tragikus románc, színtiszta fikció.

A valóságban Almásy László és a brit arisztokrata házaspár ( Sir Robert Clayton East-Clayton és felesége, aki a filmben Clifton néven szerepelt) viszonya szakmai és baráti jellegű volt. Míg a filmben a főhős egy lezuhant gép roncsai között ég meg, a valóságos Almásy 1951-ben, vérhas következtében hunyt el egy salzburgi szanatóriumban. A filmbeli karakter nemzetisége is elmosódik, holott az igazi felfedező mindig büszke volt magyar származására, és expedíciói során gyakran hangsúlyozta hazai kötődéseit.

Kettős ügynök és embermentő a háború viharában

A második világháború alatt Almásy a német Abwehr kötelékében szolgált, mivel a sivatagi hadviseléshez elengedhetetlen volt a helyismerete. Leghíresebb akciója a Salam-művelet volt, melynek során két német ügynököt juttatott el a líbiai sivatagon keresztül az angol vonalak mögé, Kairóba. Ez a teljesítmény katonai szempontból bravúrosnak számított, hiszen több ezer kilométernyi ellenséges területet szelt át vízvételi lehetőség nélkül.

Ugyanakkor Budapesten, a német megszállás idején, az Abwehr-egyenruháját és német kapcsolatait arra használta, hogy üldözötteket mentsen. Bartók Béla úti lakásában több zsidó családot bújtatott el, kockáztatva ezzel saját biztonságát. A háború után a népbíróság elé került, de a megmentett tanúk és Germanus Gyula orientalista vallomásai, Rákosi Mátyás (aki egyébként Germanus egykori diákja volt) utasítása, valamint Almásy tudományos tekintélye miatt végül felmentették.

Almásy László, a felfedező élete a bizonyíték arra, hogy a valóság sokszor izgalmasabb, mint a forgatókönyvek. Emlékét a sivatagi dűnék és a tudományos feljegyzések őrzik, alakja pedig a magyar szellem kalandvágyának örök szimbóluma marad.

Nézd meg a videót is Almásy László életéről:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: