Tudod milyen titkokat rejtenek a karácsonyi szimbólumok? Most eláruljuk

Gondoltad volna, hogy az olyan ártatlan karácsonyi szimbólumok, mint az alma, a fenyőva vagy a mézeskalács egészen meglepő jelentéssel bírnak? A karácsony nem csupán a szeretet és az összetartozás ünnepe, hanem egy gazdag szimbólumrendszer is, melynek gyökerei mélyen a múltban erednek. Következő cikkünkben összegyűjtöttük a legjellemzőbb karácsonyi szimbólumokat, illetve azok jelentéseit, eredetét. Vajon tudjuk, hogy a fagyöngy csókja miért édes, vagy a karácsonyfa zöldje mit üzen nekünk? Fedezzük fel együtt a legismertebb karácsonyi szimbólumok lenyűgöző történetét!

Karácsonyi szimbólumok: hagyományok, érdekes jelentések

A fenyőfa, és a hozzá kapcsolódó szimbólumok

Kezdjük mindjárt a fenyőfával, a karácsony talán legikonikusabb jelképével. Az örökzöld növények tisztelete ősidőkre nyúlik vissza, és a téli napforduló idején a reményt és az életet szimbolizálták. 

A karácsonyfa sokrétű szimbólum. Kifejezi Isten szeretetét és az Édenkert életfáját. Örökzöldje az örökkévalóságot, háromszög alakja a Szentháromságot, ágai a keresztet jelképezik. Egy legenda szerint a fenyő azért lett a karácsony fája, mert egyedül ő oltalmazta a menekülő Jézust, aki ezért megáldotta. Az áldás szavai szerint a fenyő örökké zöldellő örömforrás és Jézus emlékének hordozója lett a gyertyák fényében. 

A modern karácsonyfa hagyománya a XVI. századi Németországból ered, majd a XIX. században terjedt el világszerte. A fa csúcsán ragyogó csillag pedig a betlehemi csillagot idézi, mely a napkeleti bölcseket vezette a kis Jézushoz.

A magyar karácsonyfák elmaradhatatlan dísze a szaloncukor, melynek eredete a XIX. századra nyúlik vissza. Bár elsősorban édesség, ugyanakkor a családi összetartozás, a közös ünneplés szimbóluma is, míg fényes csomagolása és a fára akasztásának rituáléja az ünnepi hangulat része. 

Szintén az égből érkeztek az angyalok is, akik a bibliai történet szerint hírül adták Krisztus születését. Már Szűz Máriának is egy angyal, Gábriel arkangyal adta tudtára Jézus születését, majd a betlehemi pásztoroknak is angyalok hozták a hírt Krisztus születéséről.

Ennek következtében az angyalok a tisztaságot, a békét és elsősorban az örömöt és Isten üzenetét képviselik, gyakran díszítik a fákat és a házakat. A harangok hangja is szerves része a karácsonyi hangulatnak. Régen a gonosz szellemek elűzésére szolgáltak, ma inkább az örömhírt és az ünnep közeledtét, az angyalok érkezését jelzik, hangja pozitív energiával tölti meg a teret.

A gyertya fénye a reményt, a világosságot és Krisztust, a karácsonykor emberi testet öltött Megváltót, a világ világosságát jelképezi. A sötétség legyőzésének szimbóluma, amely a karácsony üzenetének központi eleme.

A karácsonyi asztal jelképei

Ami az ünnepi asztalt illeti, az alma és a dió is fontos szerepet tölt be. Az alma elsősorban a tudás és a kísértés ősi szimbóluma, de a karácsony összefüggésében az életet, a termékenységet és a bőséget is jelképezi, ahogyan Jézus uralkodói szerepét is, és Isten ajándékát, a megszületett Jézust is megtestesíti. 

A gömb alakú gyümölcs a teljességet is szimbolizálja, utalva mind a család bővülésére, mind a jólétre. A karácsonyi asztalnál való közös fogyasztása pedig a családi összetartást erősíti. A fára akasztott gömb díszek pedig az alma modern megfelelői.

Szent Ágoston értelmezése szerint a dió külső, zöld és keserű burka a szenvedést idézi, héja a keresztet, a belső hártyája Krisztus testét, a belseje pedig Jézus isteni mivoltát, az isteni életet jelképezi. Ez a magyarázat valószínűsíti, hogy miért díszíti a dió a karácsonyfát Jézus születésének ünnepén. 

A karácsonyi édességek közül a mézeskalácsnak szimbolikus jelentése is van. Formái gyakran bibliai vagy ünnepi motívumokat ábrázolnak, a hozzá felhasznált méz pedig az édességet és a bőséget, illetve a föld porából összegyúrt, tűzpróbán átesett embert is jelképezi. 

Végül, de nem utolsósorban, a mák a bőséget, termékenységet és a gazdagságot szimbolizálja, gyakran megtalálható a karácsonyi ételekben, mint például a mákos bejgliben, a gubában, remélve a következő év bő termését. A néphit pedig a mákos ételek fogyasztását a jó házassággal köti össze. 

Az örök szerelem záloga

A romantikus pillanatok elengedhetetlen kelléke a fagyöngy. A pogány hagyományokból eredő szokás szerint, aki alatta áll, azt meg lehet csókolni. A fagyöngyöt a termékenységgel és a védelemmel hozták összefüggésbe, a karácsony részeként pedig a szeretet és a béke jelképévé vált.

Bár a korai kereszténység a pogány rítusok miatt tiltotta, mára a fagyöngyből font korona az isteni védelmet jelképezi. A fagyöngy alatt váltott karácsonyi csók a néphit szerint boldog házasságot és gyermekáldást ígér.

Ez a szokás a skandinávoktól eredhet, ahol a fagyöngy a béke és a szerelem istennőjéhez, Frigghez kötődik. Egy legenda szerint Baldurt, a fény és tisztaság istenét egy ellenséges nyíl ölte meg a csatában. Édesanyja, Frigg a gyász könnyeit a halálos nyílra hullatta, melyek csodával határos módon fehér bogyókká változtak. Frigg ezekkel a bogyókkal gyógyította be fia sebeit, visszahozva őt az életbe. Hálája jeléül megáldotta a fagyöngyöt, és azt mondta, hogy aki alatta áll, az egy csókkal fejezheti ki a szeretetét.

A karácsonyi szimbólumok tehát gazdag és sokrétű örökséget hordoznak magukban, összefűzve a múltat a jelennel, és mélyebb jelentést adva az ünnepi időszaknak.

Ezek az idei év dekorációs trendjei:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: