A karácsonyfa állítás története - Egy protestáns eredetű szimbólum

keresztény
PUBLIKÁLÁS: 2024. december 24. 07:00
Ma már nincs karácsony szépen csillogó, díszektől roskadozó karácsonyfa nélkül, e szokás alól pedig még a nem keresztény országok sem kivételek. A különbség legfeljebb abban mutatkozik, hogy ki, mikor állítja fel a fát. De nézzük csak meg, honnan ered ez, a mára a világ legtöbb táján meghonosodott szokás?
Etédi Alexa
Napjainkban a karácsonyfa állítás olyan elterjedt, hogy még a köztereket is feldíszített fenyők ékítik - illusztráció Forrás: Wikipedia/Hp.Baumeler

A karácsonyfa a téli ünnepek szimbóluma, de nem csak a keresztény világban

A karácsonyfa manapság a téli ünnepek, elsősorban a karácsony protestáns eredetű szimbóluma. De mikor és hogyan terjedt el ez a valójában különös gyakorlat? Mióta díszítünk fenyőfákat Jézus születése alkalmából? Egyáltalán, a feldíszített karácsonyfa a világon mindenütt a legfontosabb keresztény ünnepet jelképezi? Ennek járunk most utána.

Pogány gyökerek

Maga a feldíszített fa egy, a pogány időkben gyökerező szimbólum volt, melynek zöld ágai az életet, az újjászületést jelképezték, míg gallyai a gonosz elriasztására szolgáltak. A díszeknek ugyanakkor mágikus hatást tulajdonítottak, melyektől a jövő évi termés bőségét remélték. Az örökzöldek, esetenként a fagyöngy tisztelete ugyanis már az egyiptomi, a kelta, a római és a germán kultúrák hagyományai között is szerepelt.

A fák ágaira helyezett mécsesek a fény iránti tiszteletet szimbolizálták, ugyanis a téli napfordulót az ókori népek december 25-én, a napistenek, köztük a római kori Mithrasz születésnapján ünnepelték. A pogány szokások ellensúlyozására vezette be az első nikaiai zsinaton (Kr. u. 325) a keresztény egyház Jézus születésének ünnepét, a karácsonyt, melyet szintén ezen a napon ünneplünk. Ma a karácsonyfa gyertyái a betlehemi fényt jelképezik.

A középkorban aztán lassan összekeveredtek, összeolvadtak a pogány és keresztény hagyományok, amikor először vágtak ki fiatal fákat, amely az ifjú élet feláldozását jelentette, akár csak Jézus Krisztus esetében. Más szimbolika a középkori misztériumjátékok paradicsom fájával azonosította a karácsonyfát, melyet december 24-én, Ádám és Éva névnapján ajándékoztak egymásnak az emberek.

Az első karácsonyfák

A legelső karácsonyfákat a protestáns és lutheránus Németország területén állították még a XVI. században, ahová Skandináviából került a harmincéves háború idején. Az első feljegyzés erről 1570-ből származik, más legenda azonban Luther Mártont említi, aki először állított fát a gyermekének. Luther viszont 1546-ban elhunyt, így esetleg még korábbi a karácsonyfa állításának szokása.

Luther Márton az elsők között volt, aki családja körében karácsonyfát állított - illusztráció Forrás: Wikipedia/J. Bannister

Sőt, almával és ostyával díszített örökzöld állítását a Strasbourgban élő Sebastian Brandt is említette, valamikor a XV. század végén, később gyertyát és szalagokat is tettek a fenyőfákra. Később, 1765-ben Johan Wolfgang Goethe is megemlített egy feldíszített karácsonyfát, melyet a nagybátyja állított a házában.

A legelső karácsonyfák még nem csillogó, színes üvegdíszekkel voltak ékítve, ahogy napjainkban, hanem papírvirágokkal, aszalt gyümölcsökkel, mézeskaláccsal, aranyozott dióval, cukrozott süteményekkel. A színes, festett üvegdíszek az 1880-as években jelentek meg, míg az iparilag előállított díszes állatfigurák, préselt képek a századforduló újdonságai voltak.

Brunszvik Teréztől Viktória királynőig

Bécsben az első fát egy Berlinből áttelepült bankár, Arnstein állította 1814-ben, amely olyan szokatlan volt akkoriban, hogy a titkosrendőrség is jelentést írt róla. Magyarországon a XIX. században honosodott meg ez a szokás, ahol a legelső feljegyzett karácsonyfát Brunszvik Teréz állította martonvásári birtokán 1824-ben, és ezzel megelőzte Angliát is, ahol Viktória királynő, és férje, Albert herceg 1848-ban kedveskedtek először feldíszített fával a gyerekeiknek.

Ma már nem csak a keresztény országokban szokás karácsonyfát állítani, épp így elterjedt Japánban, Kínában és Dél-Koreában is, ahogy a kevésbé szigorú muszlim országban is találkozhatunk díszes karácsonyfákkal. Iránban például sok örmény keresztény él, akik szabadon ünnepelhetik a karácsonyt, míg a muszlim törökök is egyre nagyobb számban állítanak karácsonyfát a téli ünnepek során, noha ők nem Jézus születését, hanem a szilvesztert, az új évet ünneplik meg a karácsonyfa állítással, illetve az ajándékozással.

Angliában Viktória királynő állított először karácsonyfát Forrás: Wikipedia/Anonim

De mikor kell felállítani, illetve leszedni a karácsonyfát?

Magyarországon az 1800-as évek második felétől hagyományosan a december 24-e terjedt el a karácsonyfa állítás időpontjaként, noha ez a dátum nincsen kőbe vésve. Egy másik hagyomány szerint a fát 12 nappal karácsony előtt, vagyis december 13-án kell felállítani, míg az angolszász országokban már december elején ünnepi díszben pompázik az emberek lakása (ugyanez a gyakorlat terjedt el például Törökországban is).

Előfordulnak azonban olyan országok is, ahol a fenyőfa nem áll nagy számban rendelkezésre, például Olaszország déli részén, itt tradicionálisan betlehemekkel, jászlakkal helyettesítették a a fákat, míg manapság a műfenyők terjedtek el.

Ma már az otthonok állandó téli dísze a szépen feldíszített karácsonyfa - illusztráció Forrás: PublicDomainPictures/Pixabay

A karácsonyfa leszedésének megszokott időpontja a római katolikus, illetve protestáns országokban Vízkereszt napja, vagyis január 6-a, az ortodox keresztények azonban épp ezen a napon ünneplik a karácsonyt, náluk viszont nem is terjedt el különösebben a karácsonyfa állítás gyakorlata.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.