Lelepleződtek: fény derült az ókori királyok nagy titkára

Ritka egyiptomi sziklarajzot tártak fel régészek, amely új fényt vethet az ókori királyok hatalmára és szerepére. A vésetet Egyiptom déli részén, Asszuán városának közelében találták, és a kutatók szerint a Kr. e. negyedik évezredből származhat, jóval az első piramisok előtti időkből.

A kivételesen jó állapotban fennmaradt véset egy díszes csónakban ülő alakot ábrázol, akit öt másik személy húz kötéllel, míg egy hatodik evezővel kormányoz. Az ülő alak az ókori egyiptomi királyok jellegzetességeit viseli, például a hosszú, hegyes műszakállt, amelyet később a fáraók is hordtak.

Az új tanulmány szerint a faragott alak az ókori egyiptomi katonai és politikai elit tagja lehetett, az első dinasztia idejéből. Ez az időszak kulcsfontosságú volt az egyiptomi történelemben, ugyanis ekkor kezdődött meg a politikai egységesülés, amely végül Kr. e. 3100 körül az első fáraó, Narmer uralkodásával vezetett az egyiptomi állam megalapításához. A kutatók azonban biztosak benne, hogy a faragott alak nem Narmer, így kiléte továbbra is rejtély marad.

A rajzot egy nagy homokkőtömbön találták meg, egy olyan területen, amelyet már Kr. e. 330 óta kőbányaként használnak. Bár más korokból származó véseteket is találtak a közelben, ez az első, amely ilyen korai. A véset egy szűk sziklafal repedésében, törmelék alatt rejtőzött, ahonnan egy homokos párkányról nyílt kilátás a Nílusra. A csónak északi irányba néz, tehát a Nílus folyásával szemben, ami megmagyarázza, miért húzzák az emberek kötelekkel.

- mondta a tanulmány szerzője, Dr. Dorian Vanhulle, belga egyiptológus, aki kiemelte, hogy az egyiptomi művészet visszatérő elemei a csónakok.

A kép korát a csónak más időszakokból származó ábrázolásaival való összevetés alapján határozták meg. Az elemzés arra utal, hogy a véset az egyiptomi államkialakulása körüli átmeneti időszakból származik, amikor Felső- és Alsó-Egyiptom egységesülése megindult, ám a pontos körülményeit máig rejtély övezi.

A korszak ábrázolásain először tollas fejdíszes embercsoportokat látunk, akiket fokozatosan egy koronát viselő egyedüli alak vált fel. A régészek tudják, hogy az egyiptomi hatalom korai formái helyi vagy regionális központokhoz kötődtek, amelyek gyakran harcban álltak egymással, ezért erőszakos hatalomátvétel lehetett a háttérben.

Ez a sziklarajz azonban fontos betekintést nyújt abba, hogyan terjesztette ki befolyását az elit, és hogyan demonstrálták a hatalmukat a korai uralkodók.

- mondta Vanhulle.

A kutató szerint a vésetek az uralkodók eszközeivé váltak arra, hogy kommunikáljanak, megjelöljék a tájat, és érvényre juttassák hatalmukat - írja a Daily Mail.