Benyovszky Móric: A magyar világutazó, aki Madagaszkár királya lett

Van az a fajta ember, aki sosem nyugszik, aki mindig a következő kalandot, a következő tájat keresi, ahol nyomot hagyhat. Benyovszky Móric pontosan ilyen volt: egy XVIII. századi magyar gróf, aki bejárta a világot, és olyan helyekre jutott el, ahol akkoriban még alig járt európai.

Sőt, Madagaszkáron még királlyá is választották – vagy legalábbis ezt állította magáról. Ha kíváncsi vagy, hogyan lett egy magyar nemesből világutazó és egy távoli sziget uralkodója, tarts velem!

Egy magyar gróf, aki nem tudott megülni a fenekén

Benyovszky Móric 1741-ben született a Nyitra vármegyei Verbón, és már fiatalon katonának állt. A Habsburg hadseregben kezdte pályafutását, de a békés élet nem neki való volt. Birtokháborítás miatt Lengyelországba menekült, majd az oroszok elleni harcban fogságba esett, és Szibériába, majd Kamcsatkára száműzték. 

Itt azonban nem törte meg a sorsa, épp ellenkezőleg: kitűnt műveltségével és emberismeretével, és hamar elnyerte a helyi kormányzó bizalmát is. Kamcsatkán elkészítette az első földrajzi, néprajzi és állattani leírást, ami már önmagában is hatalmas teljesítmény volt akkoriban. Ám a legizgalmasabb rész talán az, hogy 1771-ben felkelést szervezett a száműzöttek között, és egy forradalmi kiáltványt fogalmazott meg, amely később az orosz forradalmi mozgalmak egyik előfutára lett. Innen szökött meg egy saját maga által épített – más források szerint zsákmányolt – hajón, és kezdődött meg igazi világ körüli kalandja.

A világot járó kalandor – Kamcsatkától Madagaszkárig

A szökés után Benyovszky és társai előbb az Aleut-szigetekre jutottak, majd a Kuril-szigeteken keresztül Tajvanra, azaz a korabeli portugál gyarmatra, Formosára. Innen tovább hajóztak Makaóba, ahol a portugál fennhatóság alatt álló településen tragikus módon elveszítette szerelmét, a kamcsatkai kormányzó lányát, Afanáziát, aki segített nekik megszökni a fogságból. Ezután Mauritius (akkori nevén Ile de France) érintésével Madagaszkár felé vették az irányt.

Madagaszkáron 1774-ben Benyovszky megalapította Louisbourg nevű telepét, amely a sziget első európai városának számított. Itt nemcsak telepet hozott létre, hanem jelentős fejlesztéseket is végzett: utakat épített, mocsarakat csapolt le, és igyekezett békét teremteni a helyi törzsek között. A malgasok – a sziget őslakói – hamar megkedvelték a magyar grófot, aki nemcsak diplomáciai érzékét, hanem emberbaráti hozzáállását is bizonyította. Például véget vetett egy szörnyű szokásnak, amely szerint a fogyatékos gyerekeket vízbe fojtották, vagy hogy szerencsétlen napokon született gyermekeket megöltek. A legenda szerint 1776-ban Benyovszkyt emberséges bánásmódja és különleges képességei miatt Madagaszkár királyává választották.

Kalandok, legendák és valóság

Persze életének ez a története nem ennyire egyértelmű. A történészek szerint Benyovszky királlyá választása inkább legenda, és valószínűbb, hogy a helyi törzsekkel kötött szövetségei inkább a francia gyarmatosítás előkészítését szolgálták, semmint egy valódi uralkodói pozíciót.

Franciaország ugyanis nem nézte jó szemmel a magyar kalandor önálló akcióit, és végül Benyovszky Mária Teréziához fordult kegyelemért, hogy visszatérhessen hazájába.

Benyovszky azonban továbbra sem tudott megülni a fenekén: 1784-ben Amerikába utazott, hogy támogatókat szerezzen Madagaszkár függetlenségének kivívásához. Végül 1786-ban – alig 44 évesen – egy csatában életét vesztette Madagaszkár partjainál.

Egy igazi világpolgár: nyelvek, kultúrák, emberek

Benyovszky nemcsak a kalandokat kereste, hanem a világot is meg akarta ismerni. Több nyelven beszélt – magyarul, németül, franciául, latinul, lengyelül és oroszul –, és emlékirataiban részletesen leírta az általa megismert népeket, szokásokat és tájakat. Benyovszky kalandjai 7 évvel megelőzték az angol James Cook kapitány híres csendes-óceáni felfedezőútjait, így joggal tekinthetjük őt az egyik legkorábbi magyar világutazónak. Emellett egy francia zeneszerző, François-Adrien Boieldieu 1800-ban operát is írt róla, ami azonban Magyarországon sosem került színpadra.

Benyovszky Móric emléke ma

Benyovszky Móric neve máig nem merült feledésbe. Madagaszkáron és Bécsben utcákat is elneveztek róla, és Magyarországon is egyre többen fedezik fel újra ezt a különleges, kalandvágyó magyar grófot. Története nemcsak egy izgalmas kalandregény, hanem egy olyan ember portréja, aki bátran lépett ki a világba, és aki a maga módján próbált jobbá tenni egy távoli, idegen világot.

Ha legközelebb a térképre nézel, és megpillantod Madagaszkárt vagy Kamcsatkát, jusson eszedbe e magyar utazó, aki a maga bátor, szívós módján nemcsak földrajzi távolságokat, hanem kultúrákat is áthidalt.

Benyovszky Móric kalandjai a világ számos pontján hagytak nyomot, és életútja ma is inspiráló példa arra, hogy a kíváncsiság és a bátorság milyen messzire vihet egy embert – akár a világ másik végére is.

Az alábbi cikkek is érdekelhetnek: