Van az a fajta ember, aki sosem nyugszik, aki mindig a következő kalandot, a következő tájat keresi, ahol nyomot hagyhat. Benyovszky Móric pontosan ilyen volt: egy XVIII. századi magyar gróf, aki bejárta a világot, és olyan helyekre jutott el, ahol akkoriban még alig járt európai.

Benyovszky Móric, Madagaszkár királya — Benyovszky Móric, magyar grófból végül Madagaszkár királya lett - de ez valóban így történhetett?
Fotó: Országos Széchenyi Könyvtár- wikipedia / Országos Széchenyi Könyvtár- wikipedia

Sőt, Madagaszkáron még királlyá is választották – vagy legalábbis ezt állította magáról. Ha kíváncsi vagy, hogyan lett egy magyar nemesből világutazó és egy távoli sziget uralkodója, tarts velem!

Egy magyar gróf, aki nem tudott megülni a fenekén

Benyovszky Móric 1741-ben született a Nyitra vármegyei Verbón, és már fiatalon katonának állt. A Habsburg hadseregben kezdte pályafutását, de a békés élet nem neki való volt. Birtokháborítás miatt Lengyelországba menekült, majd az oroszok elleni harcban fogságba esett, és Szibériába, majd Kamcsatkára száműzték.

Itt azonban nem törte meg a sorsa, épp ellenkezőleg: kitűnt műveltségével és emberismeretével, és hamar elnyerte a helyi kormányzó bizalmát is. Kamcsatkán elkészítette az első földrajzi, néprajzi és állattani leírást, ami már önmagában is hatalmas teljesítmény volt akkoriban. Ám a legizgalmasabb rész talán az, hogy 1771-ben felkelést szervezett a száműzöttek között, és egy forradalmi kiáltványt fogalmazott meg, amely később az orosz forradalmi mozgalmak egyik előfutára lett. Innen szökött meg egy saját maga által épített – más források szerint zsákmányolt – hajón, és kezdődött meg igazi világ körüli kalandja.

Benyovszky Móric, Kamcsatka, száműzetés — Benyovszkyt 1769-ben Kamcsatkára száműzték, melynek első földrajzi, néprajzi és állattani leírását ő készítette el.
Fotó: Forrás: kuhnmi - Petropavlovsk-Kamchatsky and its Volcanoes/Wikpedia

A világot járó kalandor – Kamcsatkától Madagaszkárig

A szökés után Benyovszky és társai előbb az Aleut-szigetekre jutottak, majd a Kuril-szigeteken keresztül Tajvanra, azaz a korabeli portugál gyarmatra, Formosára. Innen tovább hajóztak Makaóba, ahol a portugál fennhatóság alatt álló településen tragikus módon elveszítette szerelmét, a kamcsatkai kormányzó lányát, Afanáziát, aki segített nekik megszökni a fogságból. Ezután Mauritius (akkori nevén Ile de France) érintésével Madagaszkár felé vették az irányt.

Madagaszkáron 1774-ben Benyovszky megalapította Louisbourg nevű telepét, amely a sziget első európai városának számított. Itt nemcsak telepet hozott létre, hanem jelentős fejlesztéseket is végzett: utakat épített, mocsarakat csapolt le, és igyekezett békét teremteni a helyi törzsek között. A malgasok – a sziget őslakói – hamar megkedvelték a magyar grófot, aki nemcsak diplomáciai érzékét, hanem emberbaráti hozzáállását is bizonyította. Például véget vetett egy szörnyű szokásnak, amely szerint a fogyatékos gyerekeket vízbe fojtották, vagy hogy szerencsétlen napokon született gyermekeket megöltek. A legenda szerint 1776-ban Benyovszkyt emberséges bánásmódja és különleges képességei miatt Madagaszkár királyává választották.

Benyovszky Móric, Madagaszkár, király — Benyovszky Móric Madagaszkáron megalapította a XV. Lajos francia király után elnevezett Louisbourg nevű települést.
Fotó: Forrás: aga2rk/66 images/Pixabay

Kalandok, legendák és valóság

Persze életének ez a története nem ennyire egyértelmű. A történészek szerint Benyovszky királlyá választása inkább legenda, és valószínűbb, hogy a helyi törzsekkel kötött szövetségei inkább a francia gyarmatosítás előkészítését szolgálták, semmint egy valódi uralkodói pozíciót.

Franciaország ugyanis nem nézte jó szemmel a magyar kalandor önálló akcióit, és végül Benyovszky Mária Teréziához fordult kegyelemért, hogy visszatérhessen hazájába.

Benyovszky azonban továbbra sem tudott megülni a fenekén: 1784-ben Amerikába utazott, hogy támogatókat szerezzen Madagaszkár függetlenségének kivívásához. Végül 1786-ban – alig 44 évesen – egy csatában életét vesztette Madagaszkár partjainál.

Egy igazi világpolgár: nyelvek, kultúrák, emberek

Benyovszky nemcsak a kalandokat kereste, hanem a világot is meg akarta ismerni. Több nyelven beszélt – magyarul, németül, franciául, latinul, lengyelül és oroszul –, és emlékirataiban részletesen leírta az általa megismert népeket, szokásokat és tájakat. Benyovszky kalandjai 7 évvel megelőzték az angol James Cook kapitány híres csendes-óceáni felfedezőútjait, így joggal tekinthetjük őt az egyik legkorábbi magyar világutazónak. Emellett egy francia zeneszerző, François-Adrien Boieldieu 1800-ban operát is írt róla, ami azonban Magyarországon sosem került színpadra.

Az egzotikus Madagaszkárnak magyar vonatkozásai is vannak.
Fotó: Forrás: Shutterstock

Benyovszky Móric emléke ma

Benyovszky Móric neve máig nem merült feledésbe. Madagaszkáron és Bécsben utcákat is elneveztek róla, és Magyarországon is egyre többen fedezik fel újra ezt a különleges, kalandvágyó magyar grófot. Története nemcsak egy izgalmas kalandregény, hanem egy olyan ember portréja, aki bátran lépett ki a világba, és aki a maga módján próbált jobbá tenni egy távoli, idegen világot.

Ha legközelebb a térképre nézel, és megpillantod Madagaszkárt vagy Kamcsatkát, jusson eszedbe e magyar utazó, aki a maga bátor, szívós módján nemcsak földrajzi távolságokat, hanem kultúrákat is áthidalt.

Benyovszky Móric kalandjai a világ számos pontján hagytak nyomot, és életútja ma is inspiráló példa arra, hogy a kíváncsiság és a bátorság milyen messzire vihet egy embert – akár a világ másik végére is.

Az alábbi cikkek is érdekelhetnek:

Benyovszky Móric: A magyar világutazó, aki Madagaszkár királya lett