

Bátran kijelenthető, hogy az irigység korát éljük, amire nagy mértékben ráerősít a közösségi média világa, és a fogyasztói társadalom kultúrája. Mindenki nagyobbat, értékesebbet, szebbet, jobbat szeretne, legyen szó házról, autóról, tárgyakról, vagy éppen az emberi tulajdonságokról, kapcsolatokról és sikerekről. Mindez az összehasonlítás gyakorlatát vonja maga után, és hamar megmutatkozhat, ha mások irigyelnek minket, netán fordítva. Hiszen az irigység általában akkor üti fel a fejét, amikor a többiekhez viszonyítva szemléljük önmagunkat.

„Neked könnyű, neked mindig minden összejön.”
Talán a leggyakoribb megjegyzés, amit a mindennapokban másoktól kaphatunk, ha irigyelnek minket. Azért lehet sértő, mert azt feltételezik, hogy amit elértünk, csak úgy az ölünkbe hullott, befektetett munka és erőfeszítés nélkül.
„Majd meglátjuk, meddig tart ez a siker, reméljük nem száll a fejedbe.”
Lehetne aggódó mondat is, de talán érezzük mögötte a valódi emóciókat, vagyis azt, hogy az illetőnek derogál a sikerünk, és jobban tetszene neki, ha vele egy szinten maradtunk volna. Ez egy kifejezetten rosszindulatú hozzászólás.
„Szerencséd volt, ennyi az egész, más ezért sokkal többet küzd.”
Szintén erőteljesen érvénytelenítő mondat ez, amellyel arra utal a kimondója, hogy az eredményeinket csupán a mázlinak, nem pedig a képességeinknek és a kitartásunknak köszönhetjük.
„Jó neked.”
A rövid, ám annál velősebb kommentár nemcsak savanyúságot, de közömbösséget is tükrözhet, ami egyértelműen árulkodik a másik ember keserű irigységéről. Képzeletben akár hozzá is tehetnénk, hogy „de nekem viszont nem”, és máris megértjük a lényeget.
„Én biztosan nem akarnék ilyen életet.”
Akár magyarázat nélkül is hagyhatnánk ezt a gondolatot, annyira nyilvánvaló a mögötte húzódó érzés. A főként védekező mondat hamar elárulja az igazságot: kimondója valójában éppen arra vágyik, amit mi elértünk.

Irigység kontra féltékenység
A két fogalmat sokan összekeverik, ám ezek a kifejezések mást-mást jelentenek. Míg az irigység egyfajta sóvárgás, és a lényege, hogy nagyon vágyunk valamire, ami másoknak megvan, nekünk viszont nincs, addig a féltékenység azt jelenti, hogy vélt vagy valós okból félünk, hogy elveszik tőlünk azt, amink van. Főleg emberekre és kapcsolatokra jellemző, nem pedig tárgyakra, teljesítményekre és eredményekre.
A fentebb idézett mondatok kapcsán érdemes kiemelni, hogy bár első hallásra ártatlannak, sőt kedvesnek is tűnhetnek, minél többet ízlelgetjük a szavakat, annál inkább rájöhetünk, hogy irigység áll a háttérben. Ezek a mondatok gyakran egyáltalán nem meggondolatlanok, nagyon is tudatosan csúszhatnak ki mások száján, méghozzá passzív-agresszív reakcióként. Direkt módon ugyanis nehéz a másik szemébe mondani, hogy valami miatt irigyek vagyunk rá, és ezért kisebbrendűség érzését éljük meg. Ilyenkor kerülhetnek előtérbe a burkolt üzenetek, melyek valójában kritikák. Érdemes figyelni a hangsúlyra is, ami ha feszült, cinikus vagy szarkasztikus, még inkább irigységből fakadhat. Ugyanígy a saját reakcióinkat is tanácsos górcső alá venni, hogy ne bántsunk meg senkit.
Szeretnél többet megtudni a passzív-agresszív viselkedésről? Nézd meg az alábbi videót:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.