
Mind ismerjük azt a szúró érzést, amikor a párunk túl lelkesen mesél valaki másról. Ahogyan az erős késztetést is, hogy egy óvatlan pillanatban belelessünk a chat-előzményeibe. A féltékenység ott lapul mindannyiunkban – egy kis dózisban természetes, de ha eluralkodik rajtunk, alattomos módon képes megmérgezni a kapcsolatunkat. Nem mindig harsány, feltűnő vagy impulzív jelenetek formájában; sokszor egyszerű szarkazmusban, apró megjegyzésekben vagy épp a túlzott ragaszkodásban ölt testet.
A pszichológia álláspontja egyöntetű: a féltékenység nem közelebb hoz, hanem inkább szakadékot teremt két ember között. Ami pedig igazán veszélyes benne, hogy gyakran úgy hisszük, a reakcióink ártalmatlanok, sőt talán még hasznosak is lehetnek.
Nézzük meg, melyek a leggyakoribb, féltékenységből fakadó viselkedések, amelyek lassan, de biztosan rombolják a párkapcsolatot.
Talán ismerős: egy kis flört a baráti összejövetelen, régi kapcsolatok emlegetése, vagy egy történet arról, ki csodálta meg a minap a ruhádat. Sokszor mindez nem rosszindulatból történik, hanem azért, mert szeretnénk, ha a párunk jobban értékelne minket. Vagy épp bizonyítani akarunk magunknak és a párunknak, hogy még mindig vonzóak vagyunk.
Pedig amikor valaki azt látja, hogy a párja másoktól kap figyelmet, nemhogy erősebben ragaszkodna hozzá; még kevésbé vonzódik, és elkezd érzelmileg eltávolodni.
[...] ahelyett, hogy megpróbálna gyengédebb lenni vagy bizonyítani az értékét, valószínűbb, hogy érzelmileg visszahúzódva reagál, hogy megvédje magát az esetleges elutasítástól.
– írja Mark Travers Ph.D. amerikai pszichológus a Psychology Today-en.
A féltékenység kiharcolása tehát ritkán ér célt. Inkább bizonytalanságot és távolságot szül, nem pedig mélyebb kötődést.
„Örülök, hogy ilyen jól kijössz a kollégáiddal” – hangzik el keserű mosollyal. Vagy jön a büntető hallgatás, a hideg tekintet, az apró megjegyzések a barátaira, programjaira. Ezek a tipikus passzív-agresszív reakciók, amelyek sokszor a féltékenységből fakadnak. Könnyebb burkoltan odaszúrni, mint nyíltan kimondani, amit érzünk; hogy félünk, hogy elhanyagolnak, elfelejtkeznek rólunk, elhagynak bennünket.
A gond csak az, hogy a cinizmus, a némaság és a burkolt kritika nem oldja meg a problémát. A konfliktusok kezelésében a kulcs a kommunikáció módja:
Amikor féltékenység merül fel, közvetlen és őszinte kommunikációra van szükség a mögöttes bizonytalanságok és párkapcsolati aggodalmak kezeléséhez.
– tanácsolja Travers.
Amikor a féltékenység elhatalmasodik, hajlamosak vagyunk túl ragaszkodóvá válni, ráakaszkodni a párunkra. Állandó „Hol vagy? Mikor jössz?” üzenetek, folytonos vágy a megerősítésre, nyugtalanság, ha mással tölti az idejét. Elsőre talán tűnhet a szeretet egy nyelvének, de valójában kontroll, és ezt a párunk is érzékelni fogja.
Egy friss tanulmány szerint a féltékenység kényelmetlen érzése kétféle stratégia felé sodorhat:
Bár az első pozitívabbnak tűnik az utóbbihoz képest; mindkettő manipuláció. Ha az ajándék, a figyelem hátsó szándékból, és nem tiszta szeretetből fakad, akkor ugyanúgy a féltékenység mozgatja.
A féltékenység természetes érzés, de fontos tudni, hogy milyen könnyen átfordulhat egy romboló viselkedésbe. A játszmák, az odaszúrások és a másik kontrollálása; mind lassan mérgezik a szerelmet.
Ha legközelebb felüti a fejét benned ez az érzés, jusson eszedbe: egy őszinte beszélgetés a pároddal, a bizalom és az önbizalom fejlesztése sokkal többet ér, mint bármilyen manipuláció.
Így kezelheted a féltékenységet:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.