
A magyar vasutak egyik legismertebb szereplője immár több mint hat évtizede rója a síneket. Ez a MÁV ikonikus V43-as villanymozdonya, vagy ahogy mindenki ismeri, a „Szili”. Az első példányt 63 évvel ezelőtt állították üzembe. Ez egy olyan korszak kezdetét jelentette, ami hosszú időre meghatározta az ország személy- és teherszállítását. A sorozat különlegessége azonban nemcsak abban rejlik, hogy ez lett a Magyar Államvasutak legnagyobb darabszámban gyártott villanymozdonya, hanem abban is, hogy még napjainkban is szolgálatban áll – bár nem sok példányban, mivel a MÁV évről-évre nagyszabású mozdonysor-átalakítást hajt végre és a régi Szili-villanymozdonyokból egyre többet állítanak le. V43 Szili: lassan eljön a végső búcsú ideje.

A V43-as mozdonyok megjelenése szorosan összefüggött a magyar vasút fejlődésének felgyorsulásával. Az 1950-es és 1960-as években egyre világosabbá vált, hogy a gőz- és dízelmozdonyok ideje fokozatosan lejárt. A hazai ipar azonban ekkor még csak a régebbi, Kandó-féle fázisváltós mozdonyokat tudta előállítani, és még nem tudott egy olyan teljesítményű villanymozdonyt gyártani, amely alkalmas lett volna a nehéz gyorsvonatok és gyorstehervonatok továbbítására. Ezért az illetékesek végül egy licenc megvásárlása mellett döntöttek. Bár felmerült a szovjet segítség lehetősége, ők sem tudtak megfelelő konstrukcióval szolgálni. Végül az Iparügyi Minisztérium áldását adta a nyugati licencvásárlásra.
Az első hét V43-as mozdonyt Németországban gyártották le. Ezek 1963 nyarán érkeztek meg az országba, és hamar bebizonyították, hogy megfelelnek a MÁV elvárásainak. A későbbi példányok már hazai környezetben készültek:
Az első Magyarországon készült mozdony a V43 1008 pályaszámot viselte.
Érdekesség, hogy a magyar mérnökök már ekkor megmutatták szakértelmüket: a német gyártású vontatómotorok az átvételi próbákon megbuktak, így azokat végül a magyar Ganz Villamossági Művek számításai alapján tekercselték újra. Ez a módosítás annyira jól sikerült, hogy a motorok megbízhatósága a korabeli európai mezőny élvonalába került.
A sorozat gyártása során folyamatosan finomították a konstrukciót, és a későbbi évtizedekben több korszerűsítés is történt. A V43-as sorozatnak összesen 26 különböző változata született, amelyek apróbb műszaki eltérésekkel készültek. Később az 1973-as olajválság miatt a MÁV újabb mozdonyokat helyezett üzembe, így végül 379 darab Szili készült el 1982-ig – amely a tervezettnél jóval több volt. Ezek közül 15 darab később a GYSEV állományába került.
Tudtad? Az első mozdonyok még rendelkeztek egy speciális átkapcsolóval, hogy a Budapest–Hegyeshalom vonalon akkor még használt 16 kV-os feszültséggel is üzemelhessenek.

A V43-as sorozatot a vasutasok hamar elnevezték. A „Szili” becenév a mozdony egyik legfontosabb műszaki eleméből ered: a szilícium-egyenirányítóból. Azonban volt egy másik, kevésbé barátságos beceneve is: „Szellem”. Ez a vontatómotorok hűtéséhez használt ventilátorok jellegzetesen magas hangjára utalt, amely sokak számára emlékezetes maradt.
Generációk nőttek fel úgy, hogy a vasútállomásokon vagy az ország különböző pontjain rendszeresen találkoztak a jellegzetes külsejű Szilikkel. Bár a 90-es években több korszerűsítésen is átestek, a technika lényege 63 éve változatlan. Nézd meg ezekről a mozdonyokról készült képgalériánkat!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.