
Talán nem is hinnénk, de a mai napon, szeptember 12-én ünnepelhetjük a magyar vasúttörténet egyik legizgalmasabb mérföldkövét. Ezen a napon, 93 éve indult először a menetrendszerű villamosvasúti vontatás Budapest és Komárom között, amely nem csupán technikai csoda volt, hanem egy új korszak kezdete is.
Kandó Kálmán mérnök nevéhez fűződik a világszinten is egyedülálló fázisváltós mozdony, amely képes volt az ipari váltakozó áramot a vasúti vontatáshoz megfelelő formában használni. Ezzel a magyar mérnökök egyedülálló technológiát valósítottak meg.
A Budapest–Hegyeshalom–Rajka vasútvonal villamosítása ekkoriban nem pusztán kényelmi vagy gazdasági kérdés volt, hanem egyenesen a modernitás szimbóluma. A füstöt okádó gőzmozdonyok helyett halkan suhanó, erőtől duzzadó villanymozdonyok roboghattak a Duna mentén – olyan látvány volt ez, amely a kor emberének óriási ugrást jelentett.
A menetrendszerű forgalom beindulása szeptember 12-én nem csupán a vasutasok szívét dobogtatta meg. Ez volt az a pillanat, amikor Magyarország felkerült a vasúti villamosítás világtérképére. Az eseményről újságok, rádiók számoltak be, az emberek pedig Komáromtól Budapestig megrohamozták az állomásokat, hogy elsőként láthassák a „csodát”.
Ma, amikor a gyorsvonatok és a villanymozdonyok már mindennapjaink részei, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mindez honnan indult. Pedig ez a nap emlékeztet, hogy a magyar mérnöki lelemény és bátorság képes volt újraírni a vasút jövőjét. Ha legközelebb Komárom felé utazunk, jusson eszünkbe, hogy ezen a vonalon kezdődött el a hazai vasút villamos korszaka!
Galériánkban emlékezünk meg erről a különleges napról.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.