Öngyilkos gondolatok után találta meg a boldogságot a kerekesszékes vívó - interjú

Hogyan emlékszik a balesetre?

Válogatott vívóként egy nem túl jól sikerült Világkupa-versenyről jöttem hazafelé. Regensburgnál egy rosszul sikerült sávváltás miatt felborult az autónk, és kirepültem a szélvédőn a szántóföldre. Helikopterrel vittek kórházba, súlyos sérüléseket szenvedtem, eltört a gerincem is. Karlsbadban egy rehabilitációs intézetben kezeltek. Hálával tartozom Nánássy András és Jeszenszky Dezső doktor uraknak a gondos ápolásért. De ki kell emeljem az azóta elhunyt dr. Fenyvesi Csaba olimpiai bajnok párbajtőrvívót, aki szó nélkül letette értem a százezer márkás kauciót. Hét hónap után jöhettem haza.

Miként tudta feldolgozni a balesetet?

Van, aki egész életében nem képes erre, alkoholista vagy drogos lesz, pedig ma már egy mozgássérült ember is teljes életet élhet, diplomát szerezhet, dolgozhat.

Az öngyilkosság is megfordult a fejében?

Nem tagadom, igen. A baleset után egy évet adtam magamnak, hogy lássam, hogyan tudom kezelni a helyzetet. De találtam új célokat: 2013-ig aktívan sportoltam, paralimpiai érmeket szereztem.

Mi adott önnek motivációt az újrakezdéshez?

Mivel gyerekkorom óta családcentrikus vagyok, elsősorban a családom, a feleségem, Janicsek Anikó és három szépséges gyermekem. Palkó, aki focista, Dani teniszezik, a lányom, Laura pedig annál a Beli­czay Sándornál vív, aki mint ép és később kerekesszékes vívó koromban is egyengette az utamat.

Egy évvel a baleset után a paralimpia bajnoka lett.

A sikerélmény sokat segített a lelkem gyógyulásához. Tagja lettem a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének, tanultam, és szereztem három diplomát.

A versenyeken nyilván mindenki tudta, hogy ön az épek között is hajdanán világklasszisnak számított. Hogyan fogadták?

Az egyik olasz versenyző szóvá tette: igazságtalan, hogy én a sérültek között versenyzek, hiszen a tudáso­mat ép sportolók között szereztem. Annyit feleltem neki, higgye el, nem én akartam itt versenyezni.

Hol dolgozik manapság?

Több mint húsz éve dolgozom a közigazgatásban. A Testnevelési Egyetemen edzői képesítést szereztem, a Külkereskedelmi Főiskolán szakközgazdászit és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről mediátori diplomám van. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgozom, ahol munkatársaimmal feladatunk megkönnyíteni a fogyatékkal élő emberek mindennapjait.