58. oldal - Bezzeganya

41. hét

30. hét

A kórház neve: Szent Erzsébet Kórház (Jászberény) A szülés időpontja (év, hónap): 2020.07.14. A kórház állapota: Rendben van. Mellékhelyiségek/zuhanyzók állapota: Folyamatosan takarítva. Szülészet/szülőszoba korszerűsége (vannak-e alternatív lehetőségek, pl. kád, bordásfal, labda, stb.): Igen, kád, labda, bordásfal, szülőszék. Orvosok, szülésznők, csecsemős nővérek segítőkészsége: Kimagasló általánosan a szülésznők és csecsemős nővérek között mind szakmai mind emberi téren, orvosok változóak. Szülésvezetés (kötelező-e a gátmetszés, oxitocin, siettetik-e a szülést): Kérés szerint zajlik, lehetőség van háborítatlan szülésre, oxitocin nélkül, burokrepesztés nélkül, gátvédelemmel. Császármetszés (bent lehet-e apuka): Nincs infóm. Látogatási rend (bármikor lehet menni, vagy meghatározott időben, apuka bemehet-e a kórterembe): Nem mehet be senki látogatási idő kívül, az osztályon naponta 16:00-18:00-ig. Mit kell vinni a baba ellátásához? (ruha, pelenka, popsitörlő, stb.): Ruha, pelenka, popsitörlő, pléd, cumisüveg (tiszta vizet kaphat benne az első 48 órában). Hány ágyra jut egy zuhanyzó? 3. Van-e VIP szoba? Igen. Koszt mennyisége, minősége: Kiváló ízre, állagra, mennyiségre. Kommunikáció (adott-e információkat, tájékoztatott-e az orvos/szülésznő a szülés előtt/közben/után): Igen, folyamatosan, 2 óránként ránéznek éjjel is. Kaptál-e tanácsokat hazamenetel előtt: Igen. Bármilyen egyéb tapasztalat, amit fontosnak tartasz: Különleges élmény volt a háborítatlan szülés, melyet helyi homeopátiával segítenek, fontos, hogy ez orvosfüggő. Értékelés:

Gyermeknapon került a Netflix műsorára a börtönbüntetésüket töltő apák és gyermekeik kapcsolatát feldolgozó magyar dokumentumfilm. A Mesék a zárkából című dokumentumfilm korábban a legjobb magyar filmnek járó díjat vihette haza a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválról (BIDF). Visky Ábel mozija a fogvatartottak által írt mesék világán keresztül mutatja be a börtönbüntetés miatt szétszakadt családtagok kapcsolatát.

5 gyermekes édesanya vagyok, és szeretném megírni a legutóbbi szülésem történetét.

Kedves leendő Munkaadóm, kedves Fejvadász/ HR-es!

Krisztina héthetes kisfia kórházba került, ahol megkezdték a kivizsgálását. A vérvétel sehogy sem akart sikerülni, az édesanyát pedig kiborította az orvos viselkedése.

40. hét

Verseny a koraszülött-ellátás javításáért

A kórház neve: Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet

A kislányom születése egy szokásos szülésként indul. A cukor miatt betöltött 40. héten kellett volna befeküdnöm (vasárnap), a kórházba, ahol másnap megindították volna a szülést. A covidhelyzet miatt pár nappal korábban be kellett mennem tesztet csináltatni a befekvéshez. Másnap délután kezdődtek a bonyodalmak, amikor megjött az eredmény: pozitív. Szerencsére semmi komoly tünetem nem volt és később sem lett, de arra így is éppen elég volt, hogy mindent felborítson.

Most úgy döntöttem, hogy kicsit leírom részletesebben a lombikunk történetét. Ha valaki mostanában keresgélne az interneten, és lombik előtt van, lássa nagyjából milyen az egész. Viszont hangsúlyozom, hogy ez nálunk van így, mindenkinél másmilyen. Gyógyszerneveket nem is írok, mert abból mindenki mást kap, és más mennyiséget.

39. hét

29. hét

A kórház neve: Szent Borbála Kórház Tatabánya

2021.03.07

A terhességem mondhatni rendben zajlott. Többnyire. Sokáig próbálkoztunk a férjemmel, mire végre babát vártunk. Kisebb rásegítéssel (gyógyszer). Elején szokásos rosszullétek, nem volt vészes, jól voltam, dolgoztam, jártam a védőnőhöz, orvosomhoz, háziorvoshoz. Majd 2020 márciusán elküldött a munkahely táppénzre, mint minden kismamát, mondván, hogy a cég nem vállal felelősséget, ha elkapnánk a koronavírust.

38. hét Május 6, csütörtök

28. hét

A kórház neve: Dr. Bugyi István Kórház, Szentes

17 évesen estem teherbe. Pár hónap volt hátra, hogy 18 legyek, így nem volt gond a gyámügy, ilyesmi kapcsán. A terhességem mondhatni minden pillanatát élveztem, kivéve mikor cukor miatt három napot bent kellett lenni, mivel kicsivel megugrott a vércukor értékem. Három időpontom volt szülési dátumra: az első 2019.01.15, a második 01.10, a harmadik 01.04. De végül 2019.01.03-án lett meg a kislányom.

Húszéves voltam, amikor megtudtam, hogy babát várok. Félve, zéró háttérrel, de belevágtunk, sose volt kérdés, hogy megtartsuk-e. Az apuka is mellettem állt, lelkes volt és segítőkész, bár így utólag visszagondolva már tudom, hogy csak egy kalandnak fogta fel, ami aztán idővel már nem nyújtott neki izgalmat.

Pötyinapló #4

37. hét

27. hét

A kórház neve: Magyar Imre Kórház Ajka

Úgy tűnik, hogy szararc lettem. Szó szerint SZAR ARC. A gyermekvállalással tudtam, hogy sok minden meg fog változni, hogy fel kell adnom - még ha csak ideiglenesen is - a nemrég visszaszerzett szabadságom, az egyéni érdekeimet, a függetlenséget. Egy percig sem volt kérdés, hogy megéri e! De azt álmomban sem gondoltam volna, hogy szögre akasztom vele a jófejséget. Pedig tegnap megtudtam, hogy DE. Az anyasággal együtt jár ezek szerint, hogy ok nélkül beszólok a kamasznak. Nonstop csesztetem a drága gyermeket, hogy ugyan már ne csapja be az ajtót, ha alszik a tesó. Hogy please, ne menj hajat mosni meg szárítani, villanyborotvát berregtetni éjjel 11-kor. Szerencsétlent élni se hagyom, hisz neki 8-kor kellene ezek szerint ezeket művelni?! Hogy várhatom el, hogy lábujjhegyen járjon?! Sajnos a legrosszabbat hoztam ki a nagynéniből is. Szararcoskodásom itt se bírt magával: volt pofám megkérni, hogy ne 17 óra után jöjjön a babához, amikor nálunk összebújcsizós, zenehallgatós idő van. Példátlan módon még azt is szóvá mertem tenni, hogy egy maszkot magára kanyarinthatna, de az sem baj, ha nem tapizza a gyermek kezét, mert azt a szájába gyömöszöli. Na, azóta nem láttuk, de legalább megtudtuk „hogy azt hisszük, csak nekünk vannak jogaink”.

A terhességem alatt nagyon szerettem olvasgatni a terhesség- és szüléstörténeteket a Bezzeganyán, úgyhogy gondoltam, leírom én is az enyémet.

Emlékszem arra a napra, amikor idén, 43 évesen az erkélyen álltam és hullottak a könnyeim a balkonláda virágföldjébe. Ezek a gondolatok jártak az eszemben: