2011. 02. 04.
El kell vetetniük ezt a babát!
Második gyerek. Az első után 8 hónappal. Az első genetikai uh 12 hetesen, az orvosom magánrendelőjében, elismert szonográfus. Azt mondja, baj van. Nézi más szögből is, nagy a baj. Nézi hüvelyi uh-n is, hosszan, alaposan. Csiga lassússággal múlnak a másodpercek. Nem mond semmit, csak nézi a monitort, és csóválja a fejét. Én ott akkor 10 évet öregedtem. Apa otthon a „naggyal”, én egyedül a gondolataimmal. A szonográfus még mindig nem mond semmit, én pedig látom a falon lévő tévén a mért értékeket: 3,1 mm, 3,4 mm, 4,2 mm. Tudom, ez mit jelent, meddig normális az érték. Átfut az agyamon, hogy ez nem lehet. A családban nincs Down-szindrómás, a lányunk teljesen egészséges, a korom megfelelő. Nem hiszem el. De mégis.
Hógyerek