
Április 24-én világszerte azokra a néma áldozatokra emlékezünk, akik nem önkéntesen vesznek részt a szépségipari termékek fejlesztésében. Bár az EU-ban szigorúan tiltják az állatkísérleteket, a globalizáció és a távol-keleti piacok miatt a polcaink még mindig rogyásig lehetnek olyan termékekkel, amik létrejöttük közben akár állatok halálát is okozhatták. Ezért jött létre a Kísérleti Állatok Védelmének Világnapja.

A mondás szerint a szépségért meg kell szenvedni, de jó az, ha a szenvedést az állatoknak szervezzük ki? Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja, úgyhogy ideje kicsit tudatosabbá válnunk abban a tekintetben, hogy mit kenünk magunkra. Az állatvédők jelentős sikereket értek el az állati jogok terén és a szükségtelen kísérletek visszaszorításában, de a harcban a fogyasztókra is szükség lesz. Erre is emlékezünk a Kísérleti Állatok Védelmének Világnapján.
PETA adatai szerint évente több mint 100 millió állat szenved és pusztul el kegyetlen tesztek következtében – ezek között kozmetikai kísérletek is szerepelnek. Az egereket mérgező gázokkal, a nyulakat maró vegyszerekkel kínozzák – és mindezt azért, hogy egy rúzs vagy egy sampon 100%-ban biztonságos legyen emberi felhasználásra. A mai világnap arra hívja fel a figyelmet, hogy ezer más megoldás is van az állatok kínzása helyett.
A kísérleti állatok védelmének napját 1980 óta tartják meg világszerte. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a kutatások során használt állatok szenvedésére, és támogassa az alternatív módszerek alkalmazását.
A világnap a Nemzeti Élveboncolás-ellenes társaság (National Anti-Vivisection Society) kezdeményezésére jött létre, ami a világ első állatkísérlet-ellenes szervezete volt. A szervezet célja az volt, hogy egy globális platformot teremtsenek a tudósoknak és a közvéleménynek, ahol az állatkísérletek alternatíváit – például a sejttenyészeteket vagy a számítógépes modellezést – népszerűsíthetik. Az ötlet Lord Hugh Dowding-től származik, a szervezet akkori elnökétől, akinek a tiszteletére a születésnapja lett egyben a világnap dátuma is.
Bár az Európai Unióban papíron minden rendben van, a multinacionális cégek imádják a kiskapukat és a hatalmas kínai piacot, ahol bizony még mindig dívik a nyuszik szemébe maró anyagokat csepegtetni. Habár az EU-ban 2009 óta tiltják a kozmetikai állatkísérleteket, évente még mindig 100 millió állat pusztul el laborokban világszerte. Ráadásul Kínában bizonyos termékeknél még ma is kötelező az állatokon tesztelés, ezért az onnan érkező kozmetikumok nem nevezhetőek állatbarátnak.
A gyártók fel szokták tüntetni, hogyha a termékük állatkísérletek nélkül készült. Keressük az alábbi logókat a termékeken, ha nem szeretnénk, hogy miattunk kevesebb állat szenvedjen.

Nem minden arany, ami fénylik vagyis nem minden-mentes, amin tapsifüles van. A Leaping Bunny nemzetközi tanúsítvány logójáért ugyanis meg kell küzdeni, mert ők tényleg ellenőrzik is a gyártási körülményeket.

Ez a másik megbízhatósági tanúsítvány, amit még lehet látni a termékeken.

Attól, hogy valami vegán terméknek van jelölve, az nem jelenti automatikusan azt, hogy egy állat sem szenvedett a termék fejlesztése közben.
Érdemes figyelni az összetevők listáját, ha vegyszermentes kozmetikai termékeket szeretnénk vásárolni. Ha ott szerepelnek „beeswax” (méhviasz), „lanolin” (gyapjúzsír) vagy a titokzatos „CI 75470” (kármin, azaz bársonytetű darálék) kifejezéseket, akkor az a termék akkor sem lesz vegán, ha szerepel rajta a vegán logó.
Ezek a cikkek is tetszeni fognak:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.