A kimondott szó ereje: ezért vigyázz, mit ejtesz ki a szádon

A kimondott szó ereje már az ősi kultúrákban ismert volt. A sámánok varázsigéket mormoltak, az imákat a papok hangosan kántálták. A manifesztációs elméletek szerint azonban a szavak csak akkor hatnak igazán, ha valamilyen mély érzelem is társul hozzájuk: legyen az vágy, szeretet, hit – vagy éppen harag és rosszakarat.

A kimondott szó ereje: a szó mint teremtő energia

Az első lépés a gondolat, a kimondott szó pedig az a pont, amikor a gondolat kilép a külvilágba, és „testet” ölt. Amikor valamit hangosan kimondunk – különösen, ha többször ismételjük –, azzal felerősítjük a mondat mögött álló gondolat energiáját. A pszichológia ezt részben az önbeteljesítő jóslat jelenségével magyarázza: az ismételt mondatok hatással vannak a gondolkodásunkra és a viselkedésünkre – ezek a verbális megerősítések egyfajta „szoftverként” beépülnek az agyunkba.

Áldás, átok és ima – a kimondott szó ereje a hagyományokban

A tudományos kutatások azt igazolják, hogy az emberek sokszor nem is a szavak tartalmára reagálnak, hanem a hangok tónusára és érzelmi töltetére. Ugyanígy az univerzum leginkább azokra a mondatokra reflektál, amelyek mögött valós érzelmi tartalom áll. 

A történelem során számos kultúra hitt abban, hogy a szavaknak különleges hatalma van. Az áldások például olyan jókívánságok, amelyeket erős szeretettel és hittel mondanak ki. Az imák szintén ihletetten hangzanak el: nagy reményekkel, bizalommal vagy hálával. 

Ugyanez a mechanizmus jelenik meg az átkoknál is. Ha súlyos sértettség, érzelmi fájdalom vagy harag munkálkodik a kimondott szavaink mögött – és ha ezeket a kijelentéseket többször is megismételjük –, tudtunkon kívül is „átkot” szórhatunk valakire. Ezt nevezik az okkult tanok szerint profán rontásnak.

A negatív megerősítések veszélye

Sokan észre sem veszik, milyen gyakran ejtenek ki a szájukon negatív állításokat:

• „Velem mindig valami baj történik.”
• „Nekem sosem sikerül semmi.”
• „Úgysem lesz jobb, ez a sorsom.”

Ha ezeket a mondatokat erős érzelmi töltettel – például dühvel, csalódottsággal vagy félelemmel – mondjuk ki, azzal még jobban megerősítjük az adott gondolati mintát. Ezért is fontos, hogy próbáljunk tudatosabban odafigyelni a gondolatainkra, és bölcsen bánni a szavakkal. Ne ismételjünk folyamatosan negatív rezgésszintű állításokat, beidegződéseket.

A kimondott szó gyógyító ereje

A szavak nemcsak rombolhatnak, hanem gyógyíthatnak is. Egy őszinte „köszönöm”, „sajnálom”, „hálás vagyok” vagy „büszke vagyok rád” szinte varázserővel bír,  ha valódi, mély érzelmeket közvetít. Spirituális szempontból a szeretettel kimondott szavak a szívcsakrát aktiválják, és ezek a magas rezgésszintű energiák oldják a belső feszültséget és harmonizálják az aurát. Pszichológiailag is ismert a pozitív affirmációk jótékony hatása: a kimondott, építő jellegű mondatok folyamatos ismétlése programozza a tudatalattit: 

• „Értékes vagyok.”
• „Megérdemlem a szeretetet.”
• „Képes vagyok megoldani a helyzetet.”

Az ilyen és ehhez hasonló, rendszeres kijelentések hatására a tudatalatti lassan új mintát kezd elfogadni – ezt nevezik a pszichológiában kognitív átkeretezésnek.

A kimondott szavak erejét tehát az érzelmek adják: a szeretet, a hit, vagy éppen a hála az, ami valódi energiával tölti meg a mondatokat. A hála az egyik legkülönlegesebb érzés, mert úgy hat a tudatra, mintha a vágyott dolog már meg is érkezett volna az életünkbe. Ugyanakkor nem véletlen a régi figyelmeztetés sem: „Vigyázz, mit kívánsz – mert a végén még megkapod!”

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: