Ezért hat ránk ennyire a telihold – testünk, lelkünk, és a farkasember legenda titkai

• A telihold köztudottan hatással van a szervezetünkre.
• Ennek egyik oka, hogy a testünk 60-70 százaléka víz.
• A telihold hatására előtörő ösztönösebb viselkedés biztosította a farkasember-legendák alapját.
• A legendák ma is élnek, modern köntösben.

A farkasember-mítoszokat mindannyian ismerjük. A telihold hatására fenevaddá változó ember alakja is azt jelképezi, hogy ilyenkor ösztönösebbé válunk, nehezebben kontrolláljuk az érzelmeinket és könnyebben „levetjük” a társadalmi álarcainkat.

Mit tesz a telihold a szervezetünkkel?

A Hold tömegvonzó ereje jól ismert jelenség, hiszen ez okozza az óceánok árapályát is. Mivel az emberi test körülbelül 60-70 százaléka víz, a szakértők szerint teliholdkor érzékenyebbé válhat az idegrendszer, és könnyebben felborulhat a szervezet belső egyensúlya. Megváltozhat a sejtközi folyadékháztartás, ami befolyásolja az ionáramlást, ennek hatására az idegsejtjeink gyorsabban, de pontatlanabbul kommunikálnak egymással.

Miért alszunk rosszabbul teliholdkor?

Több kutatás is alátámasztotta, hogy telihold idején csökken a melatonin, vagyis az alváshormon szintje. Ezáltal rövidebbé válik a mélyalvás fázisa, és gyakoribb az éjszakai felébredés. 
Ennek következménye lehet a felszínes alvás, a zavaros, élénk álmok, és hogy másnap emiatt sokkal érzékenyebbek vagyunk. Amikor az agy nem tud megfelelően pihenni, a kontrollfunkciók is gyengülnek.

A telihold hatása a lélekre

Sokan számolnak be arról, hogy telihold idején sokkal ingerlékenyebbek, jelentős hangulatingadozást tapasztalnak, és régi emlékek, sérelmek törnek felszínre. Felerősödnek az ösztönszintű érzelmeink, félelmeink és vágyaink. A pszichológusok szerint ilyenkor az agy érzelmi központja aktívabb, miközben a racionális gondolkodás háttérbe szorul. Ezért fordulhat elő, hogy teliholdkor könnyebben vitázunk vagy hozunk impulzív döntéseket.

Innen ered a farkasember-legenda

A teliholdhoz kapcsolódó egyik legismertebb mítosz a farkasember, vagyis a likantrópia története, amely több mint 2500 éves, és nem egyetlen forrásból származik. Több kultúra megfigyelései, félelmei és tapasztalatai olvadtak össze egy közös szimbólummá: ősidők óta észrevették, hogy telihold idején az emberek viselkedése megváltozik – erre adtak magyarázatot a legendák nyelvén.

A farkasember legelső írásos említése az i. e. 5-6. századból származik, az ókori Görögországból. A mítosz központi alakja Lükáón, akit az istenek büntetésként farkassá változtattak erkölcsi vétkei miatt. Innen ered maga a likantrópia kifejezés is: „lykos” – farkas, és „anthropos” – ember, vagyis a farkassá váló ember. Ebben a mítoszban az átváltozás története még inkább erkölcsi figyelmeztetést hordozott.

A farkasember tehát szimbolikusan az ösztönök elszabadulását, az „átváltozást” és az önkontroll elvesztését jelképezi, a telihold pedig azt az időszakot, amikor a belső feszültség a tetőfokára hág.

Mit mond erről a modern tudomány?

Ma már tudjuk, hogy az alváshiány, a hormonális változások és a fokozott stressz együtt ösztönösebbé és impulzívabbá teszi  az embert – telihold idején pedig ezek a hatások összeadódnak, ezért él tovább a farkasember-motívum napjainkban is.

Mit érdemes kerülni telihold idején?

Szakértők szerint teliholdkor nem ajánlott komoly párkapcsolati, életvezetési döntéseket hozni, heves vitákba bonyolódni és az ösztönös késztetéseinkre hallgatni. Ez az időszak inkább szóljon az önmegfigyelésről és a tudatos lelassulásról.  

A mítosz tanulsága

A telihold nem változtat meg minket, hanem egyszerűen felerősíti mindazt, ami bennünk lakozik. A farkasember-legenda pedig nem csupán babona, hanem egy ősi figyelmeztetés számunkra: amikor a Hold fénye a legerősebb, lényünk árnyékos oldala is jobban láthatóvá válik.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: