Földrengés és tájfun sem fog ki rajtuk: íme a világ leghosszabb hídjai

A modern mérnöki tudományok fejlődésével az építészek képesek lettek korábban áthidalhatatlannak tűnő földrajzi akadályokat is leküzdeni. Ezek a gigantikus építmények mocsarakon, folyókon és sűrűn lakott városi területeken vágnak át, hogy lerövidítsék az utazási időt. Ha téged is lenyűgöznek a monumentális beton- és acélszerkezetek, nézd meg, hogyan alakítják át a mindennapi ingázást a világ leghosszabb hídjai.

• Dominál a vasút: a világ öt leghosszabb hídja mind ázsiai nagysebességű vasútvonalakat kiszolgáló, gigantikus viadukt.
• Kína az élen: a top 5-ös listából négy rekordméretű építmény Kínában található, a maradék egy helyet Tajvan foglalta el.
• Mérnöki csodák: ezeket a 80 és 165 kilométer közötti szerkezeteket úgy tervezték, hogy ellenálljanak a pusztító földrengéseknek és tájfunoknak.

Hol találhatóak és hogyan épültek meg a világ leghosszabb hídjai?

Tanjang–Kunsan vasúti híd (Kína)

A Peking és Sanghaj közötti nagysebességű vasútvonal részeként funkcionáló viadukt jelenleg a bolygó leghosszabb híd szerkezete a maga 164,8 kilométeres kiterjedésével. Az építkezés mindössze négy évet vett igénybe, és megközelítőleg 8,5 milliárd dolláros költségvetésből valósult meg, ami a jelenlegi árfolyamon számolva nagyjából 3100 milliárd forintnak felel meg. A szárazföldi mocsaras vidékeken és a Jangce folyó árterén átívelő mérnöki zsenialitásról tanúskodó konstrukciót úgy tervezték, hogy ellenálljon a pusztító földrengéseknek és a térségben gyakori tájfunoknak is.

Csanghua–Kaosziung viadukt (Tajvan)

Ez a monumentális, 157,3 kilométer hosszú vasúti felüljáró a tajvani nagysebességű vasúthálózat gerincét alkotja, és közvetlen összeköttetést biztosít Baguashan valamint Zuoying között. A tervezőknek komoly kihívással kellett szembenézniük, mivel a híd két tektonikus lemez találkozási vonala felett halad el, így kiemelten földrengésbiztosra kellett tervezni a tartópilléreket. A szerkezetet úgy alakították ki, hogy egy esetleges szeizmikus aktivitás során fellépő rázkódást sérülés nélkül elnyeljen, garantálva a vonatok biztonságos leállását.

Tiencsin vasúti híd (Kína)

A szintén a pekingi gyorsvasútvonalat kiszolgáló, 113,7 kilométeres viadukt Langfang és Qingxian települések között biztosít zavartalan áthaladást a szerelvények számára. Az emelt szintű kialakítás elsődleges célja az volt, hogy a vasútvonal ne vágja ketté a helyi mezőgazdasági területeket, és elkerülje a bonyolult kisajátítási eljárásokat. A híd harminckét méter hosszú, előregyártott betonelemekből épült fel, amelyeket speciális darukkal helyeztek a már fixen rögzített tartóoszlopokra.

Cangte vasúti híd (Kína)

A rangsor negyedik helyét elfoglaló Cangte vasúti híd 105,8 kilométeres hosszúsággal büszkélkedhet, és ugyancsak a kínai fővárost a déli gazdasági központokkal összekötő vasúti infrastruktúra szerves része. A szerkezet masszív kialakítását igazolja, hogy több mint háromezer darab tartópillér tartja a magasban a vágányokat, amelyek a mocsaras, puha talajmélyedések felett is stabil alapot biztosítanak. A mérnökök számításai szerint a híd gond nélkül képes átvészelni a Richter-skála szerinti nyolcas erősségű földrengéseket is.

Weinan Weihe vasúti híd (Kína)

A Zhengzhou és Xi'an közötti vasútvonalon található, 2008-ban befejezett viadukt 79,7 kilométeren keresztül húzódik, kétszer keresztezve a Wei folyót. Az építkezés csúcsidőszakában több mint tízezer munkás dolgozott a helyszínen, és a munkálatokhoz felhasznált beton és acél mennyisége is rekordokat döntött. A híd átadása radikálisan átformálta a régió gazdaságát, hiszen a korábbi hosszú menetidőt mindössze néhány tíz percre rövidítette le a két nagyváros között.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: