Hogy kerülhet ólom az ivóvízbe és mit tehetünk ellene? Íme a szakértők válasza!

Az ólomszennyezés láthatatlan és szagtalan veszélyforrás, amely komoly kockázatot jelent a szervezetre. Utánajártunk, hogyan kerül ólom az ivóvízbe, és mit tehet a megelőzés érdekében!

Hol találtak legutóbb ólmot az ivóvízben?

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Fővám téri főépületében tizenhat ponton végeztek vízminőség-ellenőrzéseket, aminek során hét esetben határérték feletti ólomszennyezést találtak. A szennyezést a korszerűtlen, elöregedett vezetékrészek okozták. Az egyetem azonnal intézkedett: megtiltotta a csapvíz fogyasztását, ballonos vízadagolókat helyezett ki, és önkéntes vérvizsgálati lehetőséget biztosított a hallgatóknak és a munkatársaknak.

Miért és milyen mennyiségben veszélyes az ólom?

Az ólom egy mesterségesen, kizárólag emberi tevékenység révén a vízbe kerülő toxikus nehézfém, amelynek nincsen se íze, se szaga. Gyakorlatilag a test minden szervrendszerét károsíthatja, és a hatásai többnyire visszafordíthatatlanok. Leginkább a vesét és az idegrendszert teszi tönkre. Fogyasztása senkinek sem jó, de a leginkább veszélyeztetett csoportot a várandósok és a kisgyermekek jelentik. Az NNGYK szakértői szerint felnőtteknél akut tüneteket jellemzően nem okoz, de hosszú távon hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához vagy felszívódási zavarokhoz.

Hogyan kerülhet ólom a csapvízbe?

Bár a Fővárosi Vízművek a jogszabályoknak megfelelően ellenőrzi a szolgáltatott víz minőségét, és a hálózatba táplált víz kiváló, a szolgáltató kötelezettsége és felelőssége csak a bekötési pontig (a belső elzáróig vagy a vízmérőt követő 10 centiméteres szakaszig) terjed. Mivel a szolgáltatók a saját hatáskörükbe tartozó ólomcsövek nagy részét már kicserélték, a szennyezés fő forrását az ingatlanok elöregedett, belső hálózatai jelentik. Vagyis a lakásokban, épületekben lévő csövek a baj okozói.

Mit tehetünk az ólomszennyezés ellen?

Ha felmerül a gyanú, hogy a lakás régi csöveiből ólom kerülhet az ivóvizünkbe, a csapvizet akkreditált laboratóriummal érdemes bevizsgáltatni, például a Fővárosi Vízműveknél online rendelhető ólomtartalom-vizsgálattal, ami itt vagy itt kérhető. Amint a gyanú beigazolódik, a legolcsóbb módszer, ha fogyasztás előtt alaposan kifolyatjuk a csapot. A kutatások szerint fél perc folyatással 34%-kal, 1 perc folyatással pedig 46%-kal csökkenthető a víz ólomtartalma, ami a legtöbb esetben már elegendő a határérték alatti szint eléréséhez. Emellett alkalmazhatunk speciális, ólomeltávolításra és szűrésre alkalmas vízszűrő berendezéseket, a végleges megoldás pedig a belső vízhálózat elöregedett ólomcsöveinek teljes cseréje.