Közeleg az óraátállítás: már most készülj fel rá – javasolja a szakértő

PUBLIKÁLÁS: 2026. március 21. 11:15

Bár sokan legyintenek rá, a tavaszi óraátállítás komolyabban is megviselheti a szervezetünket, főleg egy hosszú, betegségekkel teli tél után. Dr. Mangó Gabriella háziorvos szerint nem mindegy, hogyan készülünk fel rá, és az sem, hogy mennyire figyelünk magunkra az azt követő napokban.

Már csak bő egy hét, és ismét átállítjuk az órákat: idén 2026. március 29-én, vasárnap hajnalban 2 óráról 3-ra ugrik az óra mutatója. Bár sokak számára ez csak egy apró kellemetlenség, mások napokig, sőt akár egy hétig is szenvedhetnek a hatásaitól. Az óraátállítás ugyanis könnyen felboríthatja a szervezetünk belső ritmusát: akár alvászavar, fáradtság, koncentrációs problémák és ingerlékenység is jelentkezhet. Különösen a gyerekek, az idősek és a krónikus betegek lehetnek érzékenyebbek a változásra.

Óraátállítás stock photo — Vasárnap újra óraátállítás lesz, ezzel átállunk a nyári időszámításra. Fotó: Carol Yepes / Shutterstock

„Most eleve gyengébb a szervezetünk”

A témában megszólalt lapunknak Dr. Mangó Gabriella, aki szerint idén még inkább érdemes odafigyelni:

Mindenféleképpen számolni kell a kellemetlenségeivel. Ráadásul azoknál is jelentkezhetnek tünetek, akik korábban nem voltak érzékenyek az óraátállításra. A hosszú télen gyakoriak voltak a vírusos megbetegedések, ezáltal az immunrendszerünk leterheltsége miatt most sokunk eleve rosszabb állapotból indul neki a tavasznak

– mondta a Borsnak a háziorvos, aki szerint ezért különösen fontos az óvatosság az átállást követő napokban.

– Érdemes tudatosan figyelni magunkra: ha elejtünk dolgokat, megbotlunk, romlik a koncentrációnk, azt komolyan kell venni. Autóvezetésnél például kifejezetten fontos az óvatosság, sőt ha lehet, az első pár napban érdemes kerülni is a vezetést – tette hozzá.

Óraátállítás 2026: így védd ki a változás okozta fáradtságot

2026

Sokan próbálnak előre készülni az óraátállításra, azzal, hogy már napokkal korábban kicsit előbb fekszenek le.

Valójában ezt mindenki ösztönösen érzi: lehet próbálkozni azzal, hogy fokozatosan változtatjuk meg a napirendünket. Ugyanakkor az egyszeri sokk sokszor nem megterhelőbb, mint egy elhúzódó átállási folyamat

– magyarázta a doktornő. Vagyis nincs egyetlen, mindenki számára tökéletes módszer: van, akinek a fokozatosság segít, mások jobban viselik, ha „egyben letudják” az óraátállítást.

Ha három tanácsot kéne adni, Mangó doktornő a következőket javasolná:

1. Mostantól minden nap egy kicsivel korábban feküdjünk le, ugyanis március 29-től hiányozni fog az az egy óra.

2. Az étkezéseket is próbáljuk fokozatosan eltolni abba az irányba, ami március 29-től vár ránk.

3. A vegetatív idegrendszerre is hat az óraátállítás, így érdemes már most elkezdeni a magnézium szedését, ami segít a váltásban és az ellazulásban.

Erre figyelj az óraátállítás után!

Ha valaki előre nem tervez, a legfontosabb az, hogy az óra átállítása után az első néhány napban tudatosan alkalmazkodjunk:

kerüljük a szervezetünk túlzott terhelését,
figyeljünk a megfelelő és pihentető alvásra,
vegyük komolyan a fáradtságunk jeleit.

– Az első 3–4 nap, de akár egy hét is lehet, mire a szervezetünk teljesen átáll. Ebben az időszakban érdemes egy kicsit „kímélő üzemmódba” kapcsolni – hangsúlyozta Dr. Mangó Gabriella.

Dr. Mangó Gabriella szerint az óvatosság legfontosabb. Fotó: Beküldött fotó

Bár az Európai Unió már évekkel ezelőtt döntött az óraátállítás eltörléséről, egyelőre maradt a jelenlegi rendszer. Így idén tavasszal is számolnunk kell vele és nem árt, ha felkészülten ér minket.