„Ennyi törődést igazán érdemelnek az elhunytak” – különös hobbit talált magának Attila, a sírkertek láthatatlan angyala

Amíg mások plázákba vagy parkba járnak kikapcsolódni, Táborosi Attila inkább a sírok között sétál, hogy kipécézze, épp melyik emlékhelynek van szüksége az ő óvó munkájára. A 43 éves férfi főállásban statiszta, szabadidejében viszont a síremlékek őrzője, aki árgus szemmel figyeli, épp hol van szükség rá. Borostyánnal, gazzal is megküzd, ha kell, rendbe teszi az elhanyagolt sírokat a köztemetőkben.

Miért gondozza az elhanyagolt sírokat a köztemetőkben?

Sokan felkapják a fejüket, ha Attila hobbiját meghallják. Nem is csoda, hiszen meglehetősen szokatlan: a budapesti temetőket járja. 2022-ben kezdődött a különös késztetés, hogy rendbe tegye azokat a sírokat, amelyekről mások már elfeledkeztek.

- Szeretek temetőkbe járni, mert csönd van és nyugalom, az elhagyatottabb részeken meg pláne. Sok az elhanyagolt, begazosodott sír, azokat kipucolom. Fel lehet fogni kerti munkának is, de ennek talán több értelme van. Azért csinálom, mert más nem csinálja – válaszolt Attila a Borsnak arra a kérdésére, mi hajtja, amikor ezt a különös hobbit űzi.

A sírgondozás azért is fontos számára, mert úgy érzi, ezzel a múltat is ápolhatja.

– mutatott rá.

Hetente akár többször is kilátogat a fővárosi temetőkbe,

• így a Rákospalotai, 
• a Rákoskeresztúri, 
• és a Kerepesi úti köztemető

térképe is szinte a fejében van. Az ösztöne viszi őt, amikor elindul egy-egy temetőben – gazos, bozótos sírokat kutat, olyanokat, amiket a természet elkezdett visszavenni. Amikor elkezdi rendbe tenni, nem zavarja, hogy ezt senki nem köszöni meg, mások, a hozzátartozók erről nem tudnak, a munkája eredményét esetleg nem is látják, a sírkertek láthatatlan angyala ő.

Borotvahab, penge és kitartás

Attila nem kertel: izzasztó munka egy-egy sírhely gondozása. A benőtt, vad növényzet eltávolításához komoly felszerelés kell. A gazoláshoz kesztyű, drótszivacs, kis kefe, zsebfűrész, gereblye és metszőolló is szükséges. A sírkövekhez borotvahabot is bevet, egy vékony pengével.

 – avat be a praktikáiba.

Detektívként kutat, megörökíti a művét

Attila az emlékműveket fényképezni is szokta, előtte és utána fotókat készít, hogy aztán megmutassa a Facebookon, milyen széppé lehet varázsolni az elhanyagolt végső nyughelyeket. Alapos kutatást is végez, érdekli, kikről beszélnek a sírkövek.

- Fényképezni a temetőket és sírhelyeket gyűjtő oldalra szoktam, abból adatbázis épül. Azon az oldalon az egyes személyek adatlapját össze lehet kötni egy családfakészítő oldallal. Bizonyos esetekben a családfákat is össze szoktam rakni. Így kirajzolódik emberek, családok életútja. Aztán ez az egész végül is szabadon elérhető bárkinek. Az emberek nem mindig egy időben és helyen találkoznak, egyszer valamikor, valaki majd talán megtalálja, amit csinálok és hasznát tudja venni –vélekedik.

Attila szívén viseli Károlyi Béla színművész Újközköztemetőben lévő emlékhelyét is. Sok munkája van abban, ahogy most kinéz. 

- idézte fel a férfi.

Attila hobbija már az egyik családtagját is megfertőzte.

- Édesanyám is jön néha fotózni, néha gazolni is – tette hozzá Attila, azzal zárva szavait: hamarosan a Farkasréti temetőbe megy. Ott is vannak elhanyagolt, senki által nem gondozott sírhelyek.