Barát vagy ellenség az élesztő? Most lerántjuk a leplet

Tulajdonképpen az élesztő egy a mikroorganizmusok közé sorolható gomba. Ha el szeretnénk képzelni, leginkább tojásformához hasonlít. A szabad szemmel nem látható egysejtűek azonban annyira kicsik, hogy ha egymás mellé tennénk belőlük egy kilogrammnyi élesztőben található mennyiséget, azzal megkapnánk a Föld kerületét. Legalább 1500 fajuk ismert, ám az eddig leírt gombafajok mindössze 1%-át teszik ki. Mi az élesztő hatása a szervezetre, hogyan érdemes felhasználni, hogyan ajánlott a nyers élesztő fogyasztása, vagy miért érdemes sörélesztőt használni? Mutatjuk!

Az élesztő hatása a szervezetre

Az évezredek óta sütésben és alkoholos italok előállításában használt, erjedésre képes élesztőben számtalan a szervezetünk egészséges működéséhez nélkülözhetetlen anyag található, egyebek mellett vitaminok, ásványi anyagok és sók, fehérjék, zsírok és cukrok. Az élesztőgomba cukorral és keményítővel táplálkozik, legismertebb fajtái a Saccharomyces cerevisiae, azaz a sütőélesztő, a Saccharomyces pastorianus, vagyis a sörélesztő, és a Torulaspora delbrueckii, a borélesztő. A tévhitekkel ellentétben az emberi szervezetre pozitív hatással lehet a gombákból felépülő élelmiszer, mivel kifejezetten gazdag az idegrendszer és anyagcsere szempontjából fontos B-vitaminokban. Emellett nagyon jó fehérjeforrás, ami az izomműködés és immunrendszer szempontjából lényeges, és probiotikus hatása is van, ami a bélrendszer tekintetében hasznos.

Hogyan együk az élesztőt?

Ahhoz, hogy kihasználhassuk az élesztő előnyeit, érdemes tudatosan és meghatározott formában bevinni azt.

• Sörélesztő: por, pehely vagy tabletta formában érhető el, főként vitaminpótlásra alkalmas. Megtámogathatjuk vele a bőrünk, hajunk, körmünk, továbbá az idegrendszer és immunrendszer egészségét, és ellensúlyozzuk a stresszt. Napi 5-10 gramm a javasolt mennyiség.
• Probiotikus élesztőkapszula: támogatja az emésztést, csökkenti a hasmenést, hozzájárul a bélrendszer regenerálódásához, a bélflóra újbóli egyensúlyához, például antibiotikum kúra után. A napi ajánlott adag 250-1000 mg között mozog.
• Étkezési vagy inaktív élesztő: élelmiszernek minősülő, édes-sós íze miatt ételek ízesítésére, fűszerként, de étrend-kiegészítőként is használható. Fontos szerepe lehet a vegánok és vegetáriánusok életében, hiszen remek fehérjeforrás. Pehely, por és granulátum formájában kapható. Napi 1-2 evőkanállal érdemes bevinni.
• Nyers élesztő: élő mikroorganizmusokat tartalmaz, sokan magában, és italba keverve is fogyasztják, ám ezzel a formátummal célszerű vigyázni. Fokozhatja ugyanis az emésztési panaszokat, puffadást, gázképződést okozhat, mivel az élesztő fermentációs és erjedési folyamatokat indíthat el a bélrendszerben. Azt is fontos tudni, hogy a nagy mennyiségű B-vitamin gátolhatja a magnézium és kalcium felszívódását. Legfeljebb napi 1 gramm nyers élesztő fogyasztása ajánlott.
• Élesztős sült ételek: hő hatására elpusztulnak az élő organizmusok, és az élesztőben található tápanyagtartalom is csökken, ezért az élvezeti értéken túl egy gőzölgő kenyérnek, friss fánknak vagy épp lángosnak nem lesznek jótékony hatásai.

Miért veszélyes az élesztő?

Gyakran okoz emésztési panaszokat az élesztő vagy az ezzel készült ételek, így abban az esetben, ha rendszeresen puffadás, és egyéb gyomorfájdalmak jelentkeznek, jobb elkerülni. Ritkán allergiás reakció is megjelenhet, emésztési panaszok, bőrkiütés és fejfájás formájában. Candida fertőzés, azaz élesztőgomba túlszaporodás esetén az első számú tiltólistás összetevő az élesztő. Purintartalma miatt a köszvényes betegek számára sem ajánlott. Ugyancsak jobb száműzni minden formában gyulladásos bélbetegséggel, mert fokozhatja a meglévő panaszokat.

Vajon miért annyira értékes a sörélesztő? Az alábbi videóból többet is megtudhatsz a sörélesztő hatásairól:

További cikkek, amik érdekelhetnek: