Szívszorító: Szolnoki Péter utolsó TikTok-videójában így utalt a betegségére

Az egész országot megrázta a hír, hogy tegnap elhunyt Szolnoki Péter. A Bon-Bon együttes énekese hosszú ideje küzdött súlyos betegséggel, ám erről a nyilvánosság előtt szinte semmit sem árult el. Halála után azonban sokan visszanézték az utolsó videóit, és olyan mondatokra figyeltek fel, amelyek akkor még senkinek sem tűntek különösnek.

Szolnoki Péter halála az egész országot megrázta

Az utolsó TikTok-videóját még május 11-én posztolta, néhány nappal a Bon-Bon harmincéves jubileumi Aréna-koncertje előtt, amelyet május 16-án tartottak meg. A felvételen egy riporter beszélgetett Szolnoki Péterrel és zenésztársával, Török Tamással a készülő nagyszabású fellépésről. A nézők akkor egy mosolygós, jókedvű művészt láttak, aki ugyanúgy viccelődött, mint mindig. Senki sem sejtette, hogy ekkor már komoly betegséggel vívta a saját harcát.

A riporter arról kérdezte az énekest, hogy egy ilyen fontos koncerten százszázalékos állapotban kell-e lennie.

– mondta Szolnoki Péter.

A mondat akkor csupán szerény öniróniának tűnt, ma azonban egészen más jelentést kapott. Sokan úgy érzik, Szolnoki Péter ezzel már finoman utalt arra, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a színfalak mögött, miközben a közönség előtt továbbra is ugyanazzal az energiával állt a színpadra.

Szolnoki Péter betegsége 

A beszélgetés végén egy újabb kérdés is elhangzott. A riporter azt firtatta, vajon a Bon-Bon negyvenéves jubileumára is meghívják-e. Szolnoki Péter erre csak ennyit válaszolt.

Ez a rövid mondat akkor senkinek sem tűnt fel. Ma azonban már sokak szemébe könnyeket csal. Mintha ő maga is tudta volna, hogy bizonytalan, mit hoz számára a jövő, mégis reménykedett abban, hogy folytathatja azt, amit a legjobban szeretett: a zenélést.

Szolnoki Péter egész pályafutása során a színpadon élt igazán. Még akkor is a közönségnek akart örömet szerezni, amikor saját egészsége már komoly próbatétel elé állította. Ezek az utolsó mondatai ma már egészen másként csengenek, mint amikor először elhangzottak, és talán még fájóbbá teszik a búcsút attól a művésztől, akinek dalai generációk életének meghatározó emlékei maradnak.