Milyen hátrányai lehetnek annak, ha valaki orvosi diagnózis nélkül kezd el tej vagy gluténmentesen étkezni?

Egyfajta divattá vált a különböző hasi panaszokat az étkezéssel összefüggésbe hozni, önmagunk számára diagnózist megállapítani, majd ez alapján diétázni.

Lehetnek-e és ha igen, milyen hátrányai annak, ha valaki orvosi diagnózis nélkül kezd el például tej vagy gluténmentesen étkezni?

Az egyre népszerűbb mentes diéták kapcsán kérdeztük dr. Németh Alíz gasztronterológus, hepatológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.

Ezért nem szabad otthon kísérletezni öndiagnózissal

Diagnózis nélkül az érintettek sok esetben teljesen feleslegesen vonnak meg maguktól különböző élelmiszereket, ezáltal korlátok közé szorítják az étkezési szokásaikat. A kivizsgálás hiánya azonban komoly veszélyeket is rejt, hiszen valódi ételallergia esetén életveszélyes allergiás reakció is kialakulhat.

Azételallergiaaz immunrendszernek egy kóros válaszreakciója, IgE ellenanyag termelése következtében jön létre. Változatos, emésztőrendszert érintő, bőr- és légúti tüneteket is okozhat, melyek súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet. Az allergiás tünetek közvetlenül, vagy rövid időn belül a problémás étel elfogyasztását követően lépnek fel. Egyéni érzékenység függvénye, hogy kinél, milyen erősségű tünetek jelentkeznek. Éppen ezért nem ajánlott otthon kísérletezni azzal, hogy mi az a mennyiség, amit a szervezetünk még panaszok nélkül esetleg elbír, mert komoly tünetek is kialakulhatnak. Ha valóban ételallergiáról van szó, akkor allergia vizsgálattal be kell azonosítani, hogy pontosan mi okozza a tüneteket és a továbbiakban azt az adott összetevőt kell kerülni.

Az ételintolerancia tünetei

Valójában az ételallergia megközelítőleg mindössze a felnőtt lakosság 2%-át érinti, ehhez képest 30% körüli azok aránya, akik valamilyen diétát folytatnak. Vélhetően közülük kerülnek ki azok a személyek, akiknél valójában nem ételallergia, hanemételintoleranciaáll fenn. Ez nem azonnali reakció, hanem a problémás élelmiszer elfogyasztását követően órákkal vagy napokkal később okoz tüneteket, éppen ezért nem könnyű beazonosítani. Nem vált ki életveszélyes panaszokat, de hosszú távon kellemetlen, az életminőséget negatívan befolyásoló tünetei vannak: fejfájás, ízületi fájdalom, kiütés, a testsúly növekedése, hangulatzavar, puffadás, fáradékonyság, IBS tünetei, alvászavarok. A tünetek súlyossága egyéni érzékenységtől és attól is függ, hogy milyen mennyiségben fogyasztja az illető a problémás élelmiszert.

Áteresztő bél szindróma

Az ételintolerancia kialakulása nem függ össze az immunrendszer működésével, ebben tehát egyértelműen különbözik az ételallergiától. Az ételintolerancia tünetei azért jelentkeznek, mert a szervezetben egy antigén-antitest komplex keletkezik, ami lerakódik a szövetekben és a nyálkahártyán, ahol sérülést, gyulladást okoz. A bélhámsejtek között a részlegesen megemésztett étel a bélfalon kialakult sérülés következtében a véráramba jut, és beindul az IgG képzés. Ez lerakódik az ízületekben, bőrben, és ennek megfelelően okozza a felsorolt tüneteket. Az ételintolerancia kialakulásában döntő szerepe van tehát annak, hogy a bél áteresztővé válik, így a táplálékkal bevitt baktériumok és kórokozók rajta keresztük a szervezetbe jutnak.

Bél mikrobiom

A belek áteresztő képességét leggyakrabban a bél mikrobiom változása okozza. A bél baktérium flórájának kóros irányú eltolódása, antibiotikumos kezelés, gyomorsavcsökkentők szedése, nem-szteroid fájdalomcsillapítók, szteroidok szedése, dohányzás és alkohol fogyasztás, a stressz, a zsíros, cukorban gazdag ételek, a hasnyálmirigy enzimek nem megfelelő mennyisége egyaránt vezethet a kellemetlen tünetek megjelenéséhez. Az tehát, hogy bizonyos ételek fogyasztása panaszt okoz, tulajdonképpen csak a tünet. Ahhoz, hogy a panaszok tartósan megszűnjenek, a kiváltó okot kell kezelni, vagyis a bélflóra állapotát kell helyreállítani.

Egy más típusba soroljuk az enzimhiány miatt létrejövő ételintoleranciákat. Alaktózintoleranciáta tejcukrot lebontó laktáz enzim csökkenése okozza. Ahisztamin intoleranciaoka pedig a hisztamint lebontó DAO enzim csökkenése – teszi hozzá dr. Németh Alíz.

Ezért baj, ha kivizsgálás nélkül diétázik

Ételallergia esetén életveszélyes tünetek is kialakulhatnak, ha a beteg allergént tartalmazó ételt fogyaszt. Minimális mennyiség, akár a nyomokban tartalmazhat felirattal ellátott termék is súlyos következményekkel járhat. Ételallergia esetén tehát a kivizsgálás elmulasztása végzetes is lehet. Ilyen esetben ugyanis szigorú diétára van szükség, az allergén nem szabad fogyasztani, illetve bizonyos esetben sütve, hőkezelés után igen, de ezt is csak akkor, ha a megfelelő –komponens alapú– allergiavizsgálat igazolta.

Ha mégis diétázni kezdünk, ami nem hozza meg a várt eredményt és csak ezt követően megyünk el a kivizsgálásra, akkor az itt elvégzett tesztek álnegatív eredményt adhatnak. Ahhoz, hogy a vizsgálatok értékelhetőek legyenek, ismét vissza kell vezetnünk az étrendünkbe az adott élelmiszer(eke)t, és csak bizonyos idő elteltével lehet elvégezni a vizsgálatokat.

Ételintolerancia esetén az öndiagnózison alapúló diéta nemcsak felesleges lehet, de hiányállapotot is előidézhet a szervezetben. Ezen kívül elfedhet komolyabb gyomor- és bélrendszeri betegségeket is. Ha tehát arra gyanakszunk, hogy valamilyen élelmiszer fogyasztása panaszokat okoz, akkor forduljunk gasztroenterológushoz. Az orvos a tüneteink alapján fogja a szükséges vizsgálatokat elvégeztetni és a megfelelő kezelést javasolni. Így valóban a kiváltó okot tudjuk kezeltetni, a felesleges vizsgálatok és a speciális diéta plusz költségeit is elkerülhetjük.