A mai napig befolyásolja az emberi egészséget az 1300-as évben Európában pusztító pestisjárvány után elterjedt génmutáció - derült ki a korabeli áldozatok maradványainak DNS-vizsgálatából.

Amikor a Fekete Halál végigsöpört Európán és lakosságának csak a fele élte túl a járványt, olyan erős genetikai nyomot hagyott az emberiségen, amely jelenleg is összefügg egyes betegségek kialakulásával - idézte a Nature tudományos lap friss számában közölt tanulmányt a BBC hírportálja.

A több évszázados emberi maradványok úttörő jelentőségű DNS-elemzése megállapította, milyen mutációk segítettek túlélni a pestisjárványt, az emberi történelem legjelentősebb, leggyilkosabb és legsötétebb eseményeinek egyikét, mely a becslések szerint akár 200 millió ember halálát okozhatta.

A kutatók úgy sejtették, egy ilyen mértékű katasztrófa befolyásolhatta az emberi evolúciót. Mintát vettek 206 korabeli csontváz fogaiból, és pontosan meg tudták határozni, hogy az egyes maradványok a járvány előtti, alatti, vagy utáni időkből származnak.Az elemzett csontok közül volt, amelyik londoni járvány-tömegsírokból, több pedig dániai temetőkből került elő.A tanulmány kiemelkedő eredményei az ERAP2 elnevezésű génmutációival kapcsolatosak. Aki a megfelelő változatot hordozta, annak 40 százalékkal megnőtt az esélye, hogy a pestist túlélje.

"Ez hatalmas, rendkívüli a hatása, és meglepő, hogy ilyesmit fedeztünk fel az emberi génkészletben" - mondta el a BBC-nek Luis Barreiro, a Chicagói Egyetem kutatója.

A gén irányítja azoknak a fehérjéknek a képződését, amelyek a szervezetbe hatoló mikrobákat felaprítják, a darabokkal megismertetik az immunrendszert, hogy az hatásosabban találjon rá az ellenségre és semlegesítse.A génnek különböző változatai léteznek, vannak, amelyek jól működnek, mások semennyire sem, és az ember mindkét szülőjétől örököl egy-egy példányt belőlük. Azok voltak a szerencsések, akik apjuktól is, anyjuktól is a gén jól működő verzióját kapták meg.Ezt a változatot adták tovább utódaiknak a túlélők, a gyerekek az unokáknak, így a hasznos génmutáció gyorsan elterjedt.

"Két-három nemzedék alatt tíz százalékos változást látunk, ez az eddig ismert legerőteljesebb szelekciós esemény az emberi evolúcióban" - magyarázta Hendrik Poinar, a McMaster Egyetem evolúciógenetikusa.

Az eredményeket a pestisbaktérium (Yersinia pestis) segítségével ellenőrizték: a hasznos génváltozatot hordozó mai emberek vérmintáján azt látták, könnyebben ellenáll a kórokozónak, mint azoké az embereké, akik nem rendelkeznek ezzel a mutációval.

A pestissel szemben jól védő génmutáció még ma is gyakoribb, mint a Fekete Halál előtti időkben. Az a gond velük, hogy kapcsolatot találtak a génváltozat és egyes autoimmun betegségek, köztük a bélgyulladással járó Crohn-betegség között, vagyis ami egykor a túlélést segítette, ma ronthat a hordozója egészségi állapotán. Barreiro szerint a túlélés valószínűségének 40 százalékos növelése az emberi evolúcióban eddig tapasztalt "legerősebb szelektív fittségi hatás". Úgy tűnik, a HIV-rezisztenciát okozó, valamint a tehéntej emésztését lehetővé tevő génmutáción is túltesz, bár a közvetlen összehasonlítástól óva intett a professzor.

Olvasd el ezt is!

A 700 évvel ezelőtti pestisjárvány ma is érezteti hatását