A víz bennünk mindent visz!

A víz funkciója sokrétű, hiszen egyszerre oldószer, vivőanyag, hőtároló, hűtőfolyadék, valamint számtalan biokémiai reakció kiindulási és végterméke.

A felnőtt ember testének 60-70%-át, a gyermekek szervezetének 80%-át alkotja víz. A szervezet víztartalma az életkorral előrehaladva egyre csökken. A víz nemcsak fő alkotórésze a testet felépítő sejteknek, hanem azokat külső közegként is körülveszi.

A víz funkciója sokrétű, hiszen egyszerre oldószer, vivőanyag, hőtároló, hűtőfolyadék, valamint számtalan biokémiai reakció kiindulási és végterméke. A víz szállítja sejtjeink számára a különböző tápanyagokat (vitaminokat, ásványi sókat), majd az életműködés során keletkező salakanyagokat elszállítja. A víz részt vesz a légzés és a hőszabályozás folyamatában, valamint a sav-bázis egyensúly megtartásában is.

A napi vízszükséglet a következő forrásokból adódik össze:

1. italok,

2. szilárd tápanyagok víztartalma,

3. az anyagcsere során keletkező oxidációs víz.

A mérleg másik oldalán ezzel egyenlő vízleadás áll, amelynek összetevői:

2. a kilélegzett levegővel és a bőrfelületről leadott víz,

3. a széklettel távozó víz.

Kiszáradás akkor lép fel, amikor a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit felvesz. A kiszáradást okozhatja hányás, hasmenés, vizelethajtók használata, erős verejtékezés és a vízbevitel csökkenése. A kiszáradásra leginkább a gyerekek és az idősek érzékenyek.

Normál esetben a szervezet szomjúságérzettel jelzi a folyadékigényt, de erre nem mindig szabad hagyatkozni, hiszen idősebb korban jelentősen csökken a szomjúságérzet, és ez növeli a kiszáradás kockázatát is.

A kiszáradás következménye lehet: anyagcserezavar, fáradékonyság, gyengeség, kimerültség, szédülés, fejfájás, zavartság, szívdobogásérzés, vesekő kialakulása, vérsűrűsödés, izomgörcsök, salakanyag lerakódás, öregedési folyamat felgyorsulása.

Folyadékszükségletünk egyénenként változó lehet életkorunk, táplálkozásunk, fizikai aktivitásunk, valamint a környezetünk hőmérséklete, a levegő páratartalma, stb. függvényében.

Mennyi az ajánlott vízfogyasztás?

Egy felnőtt embernek naponta kb. 2-3 liter folyadékra van szüksége, amelyet részben folyadékfogyasztással (1,5-2 liter), részben a táplálkozással (levesek, főzelékek, zöldségek, gyümölcsök stb.) tud fedezni.

A legjobb választás a jó minőségű, ásványokban szegény, szénsavmentes forrás- vagy ásványvíz. A legjobb idő víz bevitelére az étkezések között, étkezés előtt negyed-félórával és evés után két órával. Étkezéshez csak keveset igyunk, mert a víz felhígítja az emésztőnedveket, ezáltal pedig lelassítja az emésztési folyamatokat.

Aki folyamatosan túl kevés folyadékot iszik, annak sűrű és viszkózus lesz a vére. Ilyenkor azonban már nem jut át a finom hajszálereken, így nem kapnak elég oxigént a test egyes részein. A salakanyag elszállítása is akadozik, ami a szervezet „elsavakosodását” vonja maga után, de például cellulit is nagyobb eséllyel kialakulhat.