Étrend és következmények - A 2019-es év top felfedezései - 3. rész

A fehérje és a rost helyes mennyisége

Sűrű évet tudhatunk magunk mögött a klinikai kutatások tekintetében. De melyek voltak a legfontosabb felfedezések 2019-ben? Íme az esztendő néhány figyelemreméltó tanulmánya.

Bizonyára mindenki számára tartogatott meglepetéseket is az elmúlt esztendő. Nincs ez másként a klinikai kutatások terén sem – tartalmas évet zártak a kutatók. Milyen új felfedezésekkel gazdagodtak? Íme néhány tanulmány eredménye, amelyek érdemesek arra, hogy mindenki megismerje őket.

A különféle táplálkozási szokások hatása az egészségre egy igen népszerű téma volt 2019-ben is – kutatók és olvasók szempontjából egyaránt. A Google Trends szerint a legkeresettebb kifejezések között vannak az étrendek, köztük az időszakos böjt-diéta, a Noom-diéta és az 1200 kalóriatartalmú táplálkozás.

A 2019-es esztendő tanulmányai között bőven találunk olyat, amely az étkezés és az egészség kapcsolatát tárja fel.A Nature Metabolism szaklapban májusban megjelent vizsgálat például arra mutatott rá, hogy a fehérje shake-ek, melyek az izmot építeni kívánók körében meglehetősen népszerűek, veszélyt jelenthetnek az egészségre. A fitness fehérje porok főként savófehérjéket tartalmaznak, melyek magas esszenciális aminosavakkal rendelkeznek, így leucinnel, valinnal és izoleucinnel.

Az egereken folytatott kutatás azt sugallta: ezen aminosavak nagy mennyiségű fogyasztása túl alacsony szerotoninszintéhez vezet az agyban. Olyan kulcsfontosságú hormon ez, mely főszerepet játszik a hangulat szabályozásában, de különféle anyagcsere folyamatokban is.Az egereknél a magas leucin, valin és izoleucin-szint – mely extrém alacsony szerotonin-szintet okozott – elhízáshoz és alacsonyabb élettartamhoz vezetett.

Nos, ha bizonyos fehérjefajták túlzott mennyisége káros következményekkel bírhat az egészségre nézve, vajon mi a helyzet a rosttal?A gyümölcsökben, zöldségekben és hüvelyesekben jelenlevő élelmi rost fontos szerepet játszik abban, hogy a szervezet apránként felvegye a cukrokat.

De mennyi rostot kell fogyasztanunk?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából készített - és januárban a The Lancet-ben megjelenő - tanulmány erre igyekezett választ adni. A kutatás 185 megfigyeléses és 58 klinikai kísérletet vett számításba, melyek közel 40 évet öleltek fel.Kiderült, hogy a halál kockázatának, s egyben a szívkoszorúér-betegség, a stroke, a 2. típusú cukorbetegség és a vastagbélrák előfordulásának csökkentése érdekében ideális esetben naponta 25–29 gramm rostot kell fogyasztania egy embernek.

„A rostgazdag teljes ételek, melyek rágást igényelnek és szerkezetük nagy részét megtartják a bélben is, növelik a telítettségérzetet, elősegítik a súlycsökkentést, s kedvezően befolyásolhatják a lipid- és glükózszintet” – fejtette ki Jim Mann professzor.

Másrészről a 2019-es évben számos vizsgálat hívta fel a figyelmet arra, mennyire károsak lehetnek a nem 100 százalékban természetes élelmiszerek. Egy kisméretű tanulmány, melynek felfedezéseit a májusi Cell Metabolism közölte, azt mutatta, hogy a feldolgozott ételek hirtelen súlygyarapodáshoz vezetnek – ám nem olyan okokból, amelyekre gondolnánk.

A tanulmány szerzői maguk is meglepődtek a felfedezésen, amikor felkérték a résztvevőket arra, hogy ugyanolyan kalóriatartalommal rendelkező, ám nagymértékben feldolgozott, vagy pedig egyáltalán nem feldolgozott ételeket fogyasszanak étrendjükön belül. Azok, akik a feldolgozottat ették, gyors hízást produkáltak a másik csoporthoz képest. A kutatók ezért az ételek fogyasztásának sebességét tették felelőssé.

„Ezekben az élelmiszerekben lehet valami a szerkezetüket vagy érzékszervekre gyakorolt hatásukat illetően, mely miatt gyorsabban esszük meg őket” – jelezte Kevin Hall doktorandusz.

Ha gyorsan étkezünk, nem adunk elég időt a gyomor-bélrendszernek, hogy jelezze az agynak a telítettséget. Ezért az ember könnyen túleszi magát.A Scientific Reports-ban 2019 januárjában megjelent, egereken végzett kutatás felfedezése rámutatott: az emulgeáló szerek, amelyek a majonéztől a vajig számos termékben gyakori adalékanyagok, befolyásolhatják a bél baktériumait és szisztémás gyulladáshoz vezethetnek.Mi több, a bélre gyakorolt ​​hatás az agyban zajló folyamatokra is hatással lehet, növelve a szorongás mértékét.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a gyulladás helyi immunsejteket indukál olyan jelző molekulák előállításához, melyek más helyeken, így az agyban is szöveteket befolyásolhatnak” – mondta el Geert de Vries professzor.

S bár egyes tanulmányok, melyek 2019-ben úgymond címlapra kerültek, meggyőzőek voltak, a szakemberek további kutatást ösztönöznének az eredmények megerősítésére vagy a mögöttes mechanizmusok további vizsgálata céljából. Ezekre minden bizonnyal 2020-ban kerül sor.