A várandósság alatti diabétesz növelheti a fejlődési rendellenességek kialakulását

Becslések szerint minden második kismama túlsúlyos vagy elhízott a várandósság korai szakaszában, amely jelentősen növeli a terhességi magas vérnyomás és a terhességi diabétesz kialakulásának kockázatát.

A terhességi cukorbetegségnek általában nincsenek tünetei, ám komoly veszélyt jelent mind a mama, mind a baba egészségére nézve. Az átmeneti diabétesz magas születési súlyt és a baba belső szerveinek megnagyobbodását okozhatja, a 12. hét után pedig koraszüléshez vagy vetéléshez is vezethet. Az élet csodájáról, a várandósságról és a magzatgyermekről 1993 óta emlékezünk meg, ez alkalomból az Első 1000 Nap program szakértői a terhességi cukorbetegség veszélyeire és a szűrővizsgálat fontosságára hívják fel a figyelmet.

Hazánkban a cukorbetegséggel szövődött terhességek gyakorisága 6–8 százalékra tehető, egy 2016-os hazai felmérés szerint azonban a kismamák kevesebb, mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt. A terhességi diabétesz kialakulásában fontos szerepet játszik az elhízás és a várandósság alatti helytelen táplálkozás, amely nemcsak a baba fejlődésére, de a megszületett gyermek felnőttkori egészségére is hatással van. A terhességi cukorbetegségben szenvedő nők 20–50 százalékánál alakul ki a szülés után 5–10 évvel kettes típusú diabétesz.

A kismama étrendje kulcsfontosságú

A méhen belüli fejlődés a gyermek egész életét befolyásolja, így nagyon fontos, hogy az édesanyák mindezt figyelembe véve egészséges életmódot kövessenek. A kismama energiaszükséglete függ a várandósságot megelőző tápláltsági állapottól és a fizikai aktivitás mértékétől, így mindig egyénileg kell meghatározni és kialakítani a megfelelő étrendet. Általánosságban elmondható, hogy a többletenergia-igény az első trimeszterben napi 150 kcal/nap, a második és harmadik trimeszterben napi 300 kcal/nap, emellett pedig a vitamin- és ásványianyag-szükséglet jelentősen is megnő. A kismamák étrendje megfelelő arányban kell, hogy tartalmazza a – várandósság alatt fellépő szövődmények, és a magzat károsodásának kivédéséhez – szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket, mint például a folsav, B6-, B12-, C-vitamin, kalcium, cink, jód és vas.

Az elhízás terhességi cukorbetegség kialakulásához vezethet

A hazánkban népbetegségnek számító elhízás és túlsúly a terhesség idején sokkal nagyobb veszélyt jelent a mamára és a babára egyaránt. A várandós nők esetében fokozódik a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázata, nagyobb a koraszülés és a szülési komplikációk fellépésének valószínűsége, illetve a túlsúly szülés utáni megmaradása. A babák esetében magzati túlnövekedés alakulhat ki, és hatással lehet a gyerekkori elhízásra. A várandósság alatti cukorbetegség nem megfelelően kezelve sokszorosára növelheti a fejlődési rendellenességek kialakulását, illetve a cukorbeteg kismamák babáinál jellemzőbb a magas születési súly és a szervek túlnagyobbodása. Az inzulinproblémák is gyakoriak az újszülötteknél, hiszen a kismama magas vércukorszintjének kompenzálása miatt szervezetük hozzászokik a megnövekedett inzulintermeléshez.

Magyarországon 2004 óta kötelező a gesztációs diabétesz teljes körű szűrése, amely a terhesség 22-28. hete között végezhető el. Amennyiben fennáll a terhességi cukorbetegség veszélye, kontrollált diétával megelőzhető a folyamat, betegség esetén pedig a szoros orvosi kontroll mellett folyamatos együttműködés szükséges a dietetikussal. A megfelelő diéta nemcsak segíthet elkerülni a szövődményeket, de befolyásolja az anya és a baba egészségét is.