Régen a húsvéti tojások festésére növényeket használtak. A festéshez használt díszítő motívumok és színek, népi és vallási szimbólumokra épülnek, s tájegységenként is változóak.A tojások festésére általában az előző évben gyűjtött növényeket alkalmazták.
A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán működő Gyógy- és Aromanövények Tanszék kutatói, a Traditional and Wild program keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, milyen növényeket használtak hagyományosan a húsvéti tojásfestés során!
Így készült a hagyományos húsvéti tojás: sárga, vörös, zöld!
A tiszta tojásokat először írták, vagyis mintát rajzoltak rá olvasztott viasszal, ezután következett a festés. Volt, ahol a megírt tojásokat sárgítóba tették, és azután festették. A tojás élénk színét alapozta meg a sárgító, melyet a festő rekettye virágából, a hagyma héjából, vagy a vadalmafa kérgéből nyertek úgy, hogy ezekhez timsót adtak.
Sárgát fest még az eperfalevél, a szőlőlevél és a sáfrányos szeklice virága. Vörös színű festőlé készült az együtt főzött nyírfalevélből, szurokfűhajtásból és vadalmafa-kéregből. Zöld színezéket a bürök szárából és a csalán leveléből állítottak elő, feketét pedig égerkéregből vagy gubacsból, rézgáliccal. Az elkészült hímes tojást végül szalonnabőrrel fényesítették.
Lila, zöld vagy fekete?
A bodza bogyójával és a festőmályvával kékeslila, erősen színező festékanyagot kaphatunk. Áztassuk a bodzabogyókat vagy a festőmályvát egy napra enyhén ecetes vízbe, majd főzzük fel, és szűrjük, azután a tojásokat ebben a lében főzzük meg!
Ha étkezési célra is készítjük a hímes tojásokat, a festéshez ne használjunk vegyszereket! Friss, fiatal csalánlevelekkel halványzöldet festhetünk, arra azonban ügyelnünk kell, hogy az így festett tojás erős napfényben könnyedén kifakul.
Fekete színt mézgás éger segítségével tudunk előállítani: kora tavasszal könnyű azonosítani ragadós hajtásai és kicsípett csúcsú levelei alapján. Vizes élőhelyeken találkozhatunk vele. Aprócska áltobozai kora tavasszal még az ágakon vannak.
Szerencsésebb tél elején szedni, erősebben fest; de még a tavasszal gyűjtött áltoboz is használható. Kérgét is használhatjuk fekete festőszín előállítására. A festőanyag elkészítése: a kérget úgy öntjük fel forró vízzel, hogy ellepje azt, majd két napig hagyjuk állni.
Azután felfőzzük, vasgálicot adunk hozzá. Kevergetve főzzük tovább, majd szűrjük, és a még meleg lébe tesszük a tojásokat. A vadkörtefa kéreg barna színt biztosít; ám ha vadalmafa kérgével együtt főzzük, vöröses árnyalatot varázsolhatunk a tojásokra.
Elkészítése egyszerű: egy hétig áztatjuk a kérget, ezután egy óra hosszat főzzük, majd timsót keverve hozzá, főzzük benne a tojásokat. Timsót beszerezhetünk akár fodrászkellékesnél, kreatívboltban, vagy festékáruházban is. A felsorolt növényi anyagokhoz könnyen hozzájuthatunk, akár gyűjtéssel is. Vigyázzunk, hogy szabályszerűen szedjük, amire szükségünk van!
Néhány alapvető szabály!
• Ne törjünk le túl nagy ágakat, vagy húzzuk ki az egész növényt, ha nem használjuk föl!
• Kérget élő fáról soha ne hántsunk!
• Igyekezzünk a fakitermeléseket kihasználni; ami ebből megmarad, számunkra bőven elég lesz egy évre!
Háttérinformáció
Az adatok, információk forrása a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat tudományos igényességgel állították össze a tanszék munkatársai. Az információk begyűjtését és a háttérkutatásokat a Central Europe program keretében, az ERDF társfinanszírozásával folyó Traditional and Wild projekt biztosítja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.