Húsvéti ünnep kisokos: minek mi a jelentése?

Idén a húsvét ünnepe áprilisra esik – három héttel későbbre, mint 2016-ban. Április 16-án lesz húsvét vasárnap, a Nagypéntek napja 14-e, míg a húsvéthétfőé 17-e. De mit is jelentenek pontosan ezek a napok, mit kell tudni róluk?

A húsvéti ünnepeket mindenki tartja – ám tudjuk-e pontosan, hogy melyik napja mit jelent, hogyan kapcsolódik mindehhez a nyúl vagy a tojás?

A húsvét keresztény ünnep, Jézus Krisztus feltámadása alkalmából. Az Új Testamentum szerint Krisztus meghalt a kereszten Nagypénteken, s három nappal később feltámadt. Ezt ünnepeljük húsvét vasárnapján, amely egyben a 40 napos nagyböjt vége – s kezdete a Hamvazószerda.

A Nagycsütörtök a Nagypéntek előtti nap, s Krisztus utolsó, apostolokkal töltött vacsorájáról emlékezik meg.

Miért változik a húsvéti ünnep időpontja?

A húsvét mindig március 21. és április 25. közé esik, de ideje valóban változó. A tavasz első napját követően, az első telihold utáni első vasárnapot számítják a húsvétnak. Ez a telihold az ún. pászka telihold, mert a Krisztussal történteket akkorra teszik, a zsidó húsvét, pászka idején volt telihold.

Ám a húsvéti ünnep pontos idejének kiszámításához még így is bonyolultnak tűnik a módszer – a matematika, a csillagászat és a teológia is szerepet játszik benne.

A keresztények úgy tartják, Jézust a zsidó húsvéti fesztivál idején feszítették keresztre, ezért erre az időpontra teszik az ünnepet.

A 2. század környékén a keresztény csoportok különféle dátumokra tették, s ezután a mérföldkövet a níceai zsinat jelentette i.sz. 325-ben, mely meghatározta a keresztény vallás alapvető szabályait. Ezek közé tartozott a húsvét idejének egységesítése is. Ekkor döntötték el, hogy a húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold utáni vasárnapra essen.

Mi közük a tojásoknak a húsvéthoz?

A tojások az új életet szimbolizálják – miként Jézus Krisztus is új életet kezdett csodálatos feltámadása után. A feltört tojások a megnyílt sírt jelképezik.

Eredetileg a szent hét idején a tojásokat tilos volt megenni, megőrizték és kidíszítették őket, s a gyermekeknek adták ajándékba. Olykor pirosra színezték, Krisztus vérét szimbolizálandó; de a zöldet is használták, mint az újjászületés és a tavasz színét.

Az első csokitojások Franciaországban és Németországban jelentek meg a 19. század környékén. Később, a fejlettebb csokoládékészítő technikák hatására elkészültek a modernebb húsvéti tojások, melyeket a mai napig előszeretettel fogyasztunk.

Hogyan kerül a húsvéti ünnepbe a nyuszi?

A mezei és üregi nyulakat ősidők óta a tavasszal hozták az emberek összefüggésbe. Egy régi legenda szerint Eostre istennőnek egy nyúl volt a társasága, aki a termékenységet és az újjászületést jelképezte. Ezek után nem annyira meglepő, hogy a nyulakat a termékenységgel hozták kapcsolatba, főként, hogy ezek az állatok tavasszal hoznak a világra almot.

A húsvéti nyúl legendája, úgy tudni, a német evangélikusoktól származik, ahol a nyuszi döntötte el, hogy egy gyermek jó volt vagy sem, a húsvéti ünnepet megelőző időszakban. Idővel mindezt a keresztény ünnepbe is beintegrálták, a 19. században igen népszerűvé vált a húsvéti nyúl Nagy-Britanniában.

A gyerekek úgy gondolják, a húsvéti nyuszi rejti el számukra kosárkákban a színes tojásokat, édességeket és olykor játékokat a házukban vagy a kertben, a húsvét vasárnapját megelőző estén. Mindez kissé hasonló ahhoz, ahogyan karácsonykor a Jézuska hozza az ajándékokat.

Innen eredeztethető a húsvéti tojás-keresés hagyománya is, amely máig nagyon kedvelt a gyerekek körében.