Fogzománc-károsodást okoz gyerekeknél az ételcsomagolás?

Ha idejekorán kitesszük a kicsiket két, az ételcsomagolásokban gyakran megtalálható vegyi anyagnak, valamint a gombaölő szernek, vissza nem fordítható fogzománc-károsodás jön létre– derült ki egy új tanulmányból.

Meghökkentő felfedezést tett egy kutatócsoport, mely azt állítja: ha korán ki van téve az ember a biszfenol A (BPA) és vinklozolin nevű vegyi anyagoknak, az megzavarhatja a fogzománc fejlődéséért felelős hormonokat.

A French National Institute of Health and Medical Research (INSERM) elnevezésű kutatás vezetője, Dr. Katia Jedeon kollégáival a közelmúltban tette közzé a felfedezést, a 2016-os Európai Endokrinológiai Kongresszuson, a németországi Münchenben.

A BPA-t és a vinklozolint már azonosították az endokrin rendszert károsító anyagokként, számos tanulmányban. Zavarhatja a hormonfunkciókat az emlősöknél, megnövelve a termékenység problémáit, a rákot, a születési rendellenességeket és egyéb állapotokat.

A BPA-t bizonyos műanyagok és gyanták előállításában használják, közülük számos termék élelmiszer- és italcsomagolás. Míg a vinklozolint gombaölő, a szőlők, gyümölcsösök, golfpályák megvédésére alkalmazzák.

Őrlőfog hipomineralizáció

Dr. Jedeon és kollégái felhívják a figyelmet arra, hogy korábbi állatkísérletek alapján már gyanítottak: az endokrin károsító anyagoknak közük lehet a moláris-incizális hipomineralizációhoz (MIH), amely a becslések szerint a 6-9 éves gyerekek több mint 18 százalékát érinti.

A MIH egy fejlődési állapot, melyben a fogzománc-károsodás az első maradandó fogaknál jelentezik, leggyakrabban az őrlő- és metszőfogaknál. Ez a károsodás pedig visszafordíthatatlan. Ha egyszer a zománc megrongálódott, nem nőhet vissza.

A fogzománc-károsodást elszenvedett gyermekek magas fokú fogérzékenységet tapasztalhatnak, különösen hideg italokra, ételekre, s nagyobb az esélyük a fogszuvasodásra. Fogaik krémes, sárgás vagy barnás színezetűek, sőt könnyen le is törnek.

Tanulmányuk során a kutatók két kísérletet végeztek annak megértésére, hogyan lehet összefüggésben a MIH az endokrin károsító anyagoknak való kitettséggel.

A BPA és a vinklozolin blokkolja a fogzománc termeléshez szükséges hormonokat

Hogy a fogzománc-károsodást tesztelje, a kutatócsoport először patkányokat tett ki napi szinten csak BPA vegyi anyagnak, vagy a BPA és vinklozolin kombiációjának, a születéstől számított 30 napon át. A dózis megegyezett azzal, aminek egy ember van kitéve naponta.

A 30 nap végén a kutatók összegyűjtötték a sejteket a patkányok fogainak felszínéről. A sejtek analízise során kiderült, hogy a BPA-vinklozolin együttes hatása megváltoztatta két gén expresszióját - a KLK4 és SLC5A8-ét -, melyek szabályozzák a fogzománc mineralizációját.

Ezután a patkányok ameloblaszt sejtjeit tenyésztették, ezek a sejtek a fog fejlődése során a zománc lerakódásért felelősek. Kiderült, hogy a sejtek nemi hormonokat tartalmaznak, beleértve az ösztrogént és tesztoszteront, melyek növelik zománcképző gének expresszióját.

Érdekes módon, felfedezték, hogy a tesztoszteron növeli a KLK4 és SLC5A8 gének expresszióját. S mivel ismert, hogy a BPA és a vinklozolin gátolják a nemi hormonok hatását, a szerzők arra a következtetésre jutottak: a vegyi anyagok azzal vezetnek moláris-incizális hipomineralizációhoz, hogy a fogzománc fejlődéséhez szükséges hormonokat blokkolják. Emiatt tehát a fogzománc-károsodás már gyermekkorban elindulhat…