Mi mindenre jó a dió?

Számos karácsonyi finomság töltelékét adja ez a dió, ám felhasználási területe ennél jóval sokrétűbb.

Bár többnyire sütemények, édességek töltelékeként használjuk és a likőripar is előszeretettel alkalmazza, a diót a gyógyászatban már ősidők óta használják. Népiesen kulcsos diónak nevezték, és még a fejtetű ellen is bevetették...

A dió, mint gyógyszer

Gyógyászati célra a növény levelét használják, valamint termés diókopácsnak nevezett külső burkát. A népi gyógyászat alkalmazza a csonthéjon belül a terméseket elválasztó hártyát, amely azonban éretlenül igen keserű. A levelet június és augusztus táján kell gyűjteni, a diókopácsot szüretkor, azaz szeptemberben, és szétterítve jól meg kell szárítani.

A diólevél naftokinon származékokat tartalmaz, valamint cserzőanyagokat, flavonoidokat és illóolajat, míg a diókopács juglont és hidrojuglon glikozidokat. A termésben telítetlen zsírsavak vannak.

Diót a bőrre!

Hatóanyagai miatt leginkább külsőleg alkalmazzák különféle bőrproblémákra. Az egyszerű pattanásoktól kezdve ide tartoznak a kelések, fekélyek és az ekcéma - az ilyen panaszok esetén a növényt lemosásra és borogatásra használják. A borogatás hatékony az enyhe gyulladások kezelésére. A növényből készített fürdő pedig aranyérre kiváló, de bőrkiütések és bőrbetegségek esetén is alkalmazható.

Tisztítja a vért, jót tesz a gyomornak

A diót belsőleg inkább csak a népgyógyászat használja, és ritka esetekben. Az azonban tagadhatatlan, hogy a dióvértisztító hatású, alkalmazzák gyomor-és bélhurut kialakulása, valamint magas vérnyomás esetén is.

Ilyenkor segíthet a diókopács főzete, amely egyébként izzadás ellen is jó. A teát úgy készíthetjük el a dióból, hogy két teáskanálnyi levelet leöntünk 100 ml vízzel. Felfőzzük, és negyed óra állás után szűrjük le. A dióolajat, melynek jellegzetes aromája van, főként ízesítésre használjuk, elsősorban salátáknál.

Hajra, fejre...

Talán kevesen tudják a dióról, hogy régen fejtetű ellen használták. Mivel igen erős az illata, állítólag elriasztja a bogarakat. Ha olívaolajban megfőzzük a diókopácsot, kiváló hajkenő válik belőle.

A dió tápértéke magas és értékes tápanyagai vannak, ezért érdemes naponta egy-két szem diót bekapnunk. Előfordulhat azonban, hogy valakinek a nyelvét és a száj-nyálkahártyáját irritálja, és viszketést okoz.

Óvatosan bánjunk a dióval. Lehetőleg mindig kesztyűben szedjük például le a kopácsot róla, hiszen erős színezőanyagai vannak, és emiatt kezünk sötét barnás színűvé válik, és nagyon nehezen lehet lemosni - tulajdonképpen csak idővel lekopik a kézről. A citrommal történő bedörzsölés segíthet.