Hasonlók a kisgyermekek álmai a felnőttekéhez

Negyven négy és nyolc év közötti gyermek álmát gyűjtötték hat héten keresztül a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói az Eötvös Loránd Tudományegyetem most végzett hallgatójával együttműködve.

Az összesen 350 álom vizsgálata nyomán készült, Frontiers in Psychology című lapban megjelenttanulmányukmegerősíti, hogy nem helytálló az korábbi feltételezés, miszerint a kisgyerekek főként csak statikus képeket, például állatképeket látnak álmunkban, és kevésbé élnek át érzelmeket, mozgást, interakciót. Mint azt Dr. Bódizs Róbert, a Magatartástudományi Intézet kutatási igazgatóhelyettese elmondta: vizsgálatuk alapján a kisgyermekek álmai nagyon is hasonlítanak a felnőttekéhez. Már a 4-5 évesek is megjelennek főszereplőként az álmokban, változatos érzéseket élnek át, jókat, rosszakat egyaránt, van mozgás az álmokban és interakció a szereplők között. Mindez megerősíti azt a nézetet, miszerint a képzelet és a fantázia már kora gyerekkorban is egy érzelmi megküzdési eszköz – emelte ki.

A gyermekálmok objektív vizsgálata egyébként komoly kihívást jelent, ez áll annak a hátterében is, hogy kevés hasonló kutatás készül. Az említett hetvenes évekbeli longitudinális vizsgálat során idegen környezetben, laboratóriumi körülmények között jegyezték fel a gyerekek álmait: felébresztették őket éjszaka a megfelelő alvási periódusban és kikérdezték, hogy mit álmodott. Ez a megoldás nem optimális az óvodás korú kisgyerekek számára – mondja Sándor Piroska gyermekpszichológus, a Magatartástudományi Intézet PhD-hallgatója, hozzátéve, hogy éppen ezért dolgoztak ki egy saját módszertant a kutatáshoz, mely az otthoni álomgyűjtésen alapul. Ehhez kiképezték a szülőket, akik reggelente a megtanult kérdezési módszerrel diktafonra rögzítették gyermekük álombeszámolóját. A 350 álombeszámolóból készült vizsgálat szerint a kisgyerekek az esetek hetven százalékában jelentek meg aktív szereplőként álmaikban, az álmok 82 százalékában volt mozgás, és sokkal gyakoribb az emberi karakterek megjelenése, mint az állatoké.

A kutatásban részt vett még Szakadát Sára, az intézet PhD-hallgatója, valamint Kertész Katinka, az ELTE most végzett hallgatója.

Dobozi Pálma Nyitókép forrása: Getty Images

semmelweis.hu