Mi mindenre jó a medvehagyma?

A hosszú téli hónapok után igazi felüdülést jelent, amikor a piacokon, bioboltokban megjelenik a medvehagyma élettel teli, harsány zöld levele.

Kissé különös elnevezését a szájhagyomány szerint arról, kapta, hogy a téli álmukból felébredő medvéknek igazi csemegeként szolgált.

A medvehagyma atlanti-szubmediterrán növény. A hűvös és párás éghajlatot kedveli, ezért hazánkban főként bükk és gyertyán erdeink aljnövényzetét alkotja. Országos elterjedésről azonban nem beszélhetünk. Elsősorban a Dunántúlon és a Mecsekben fordul elő, ott viszont gyakran összefüggő szőnyegként borítja az erdők alját.

A medvehagyma a liliomfélék családjába tartozik, 25-30 cm magas, hófehér virágú, évelő növény. Március végén, április elején jelennek meg a föld felett hosszúkás, harsány zöld levelei. Fehér virágai április-májusban nyílnak. A növény jellegzetes fokhagymára emlékeztető illattal és ízzel bír.

A medvehagymát a népi gyógyászat különböző formában használja. Az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatása közül főként vér-, gyomor- és béltisztító hatását emelik ki, de a szív- és érrendszer működését segítő hatása is fontos. Koleszterincsökkentő és baktériumölő tulajdonsággal is rendelkezik. A tavaszi tiszítókúrákhoz gyakran javasolják.

A medvehagyma igazi gasztronómiai értékkel bír. Sokféleképpen felhasználható: zöldköretként, ecetes vagy olajos öntetű salátaként, leves, főzelék, fasírt ízesítésére egyaránt alkalmas.

Fogyasztható magában is vagy apróra vágva. A medvehagyma a védett természeti területeken csak engedéllyel, illetve tulajdonosi hozzájárulással gyűjthető. Fontos, hogy egy-egy tőről csupán a levelek egy részét szedjük le, hogy a hagyma meg tudjon erősödni és virágozzék. Ha valaki nem ismeri a növényt, inkább biztos helyről szerezze be!