A transz-zsírsavak ideje lejárt

2015. február 18-tól minden egyes, a hazai kiskereskedelmi forgalomban kapható élelmiszernek meg kell felelnie a transz-zsírsav tartalmat korlátozó rendelet előírásainak, lejár a türelmi idő. Az egy évvel ezelőtt életbe lépett rendelet pozitív hatása már érezhető: csökkent az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek száma. Mindennek eredményeként akár 3-6 ezerrel eshet vissza a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozás Magyarországon.

Az ipari feldolgozás során a növényi olajok részleges hidrogénezésével keletkezett transz-zsírsavak (TFA) rendkívül ártalmasak az egészségre. Bizonyított tény, hogy kedvezőtlenül befolyásolják a zsíranyagcserét. Így növelik az ún. LDL („rossz”) és csökkentik a HDL („jó”) koleszterinszintet, és további tényezőkre is negatívan hatnak, melyek összességében fokozzák a szív- és érrendszeri betegségek, az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A transz-zsírsavak kedveznek egyes gyulladások, az érfalkárosodás, az inzulinrezisztencia, a hasi elhízás, a szívritmuszavarok, a cukorbetegség és bizonyos daganatos betegségek kialakulásának is. A jelentős kockázatot jól tükrözi, hogy már 5 g/nap transz-zsírsav bevitel 25 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések lehetőségét. Azaz a telített zsírsavakhoz viszonyítva is grammonként ötször nagyobb kockázattal számolhatunk.

A rendelet előírásait az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) laboratóriumi vizsgálatai alapozták meg. Az Intézet 2009. óta folyamatosan vizsgálja akkreditált módszerrel a hazai kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek TFA tartalmát, melynek célja, hogy a lakossági táplálkozási vizsgálatok eredményeivel összevetve becsülje az abból eredő egészségügyi kockázat mértékét és ennek alapján – a nemzetközi adatok és gyakorlatok figyelembevételével – javaslatot tegyen a szükséges intézkedésekre. A megvizsgált közel 900 élelmiszer egyötödében a TFA mennyiség meghaladta az egészségügyi határértéket, sőt a minták egy részében annak ötszörösét is elérte. A kockázatos termékek között a legnagyobb arányban kekszek, nápolyik, teasütemények, csokoládéízű termékek, szaloncukrok és cukrászsütemények fordultak elő. Ennek alapján a becsült lakossági bevitel átlagos fogyasztást feltételezve 6,8 gramm, de nagyfogyasztók esetében 50(!) gramm is lehetett.

A 2014. február 18-án hatályba lépett rendelet kedvező változást eredményezett. A kockázatos élelmiszerek aránya folyamatosan csökken – mint ahogy az az OÉTI weboldalán is nyomon követhető –, a korábbi 22 százalékos arány négy százalékra csökkent. A jogszabályi határértéket jelentősen meghaladó élelmiszereket a csokoládéízű termékek, cukrászati termékek és pékáruk között találtak. A rendelet népegészségügyi jelentősége óriási, mivel évente 3-6 ezerrel csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozást.

Nemzetközi viszonylatban hazánk azon öt uniós ország közé tartozik, ahol rendeleti korlátozás van érvényben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb, 2015-2020-ra vonatkozó Európai Táplálkozási Cselekvési tervében transz-zsírsavmentes Európát tűzött ki célul. A magyarországi szabályozás már megfelel ennek az elvárásnak.