A szépség sebészete

Egy anekdotában a sebészek arról vitatkoznak, hogy melyik volt az első sebészi beavatkozás. A megoldás: az ember teremtése.

Ahogyan Ádám oldalbordájából az Úr megalkotta Évát, az a plasztikai sebészet mindkét ága - a rekonstrukciós és az esztétikai - követelményeinek tökéletesen megfelel. Írásos emlékekből tudjuk, hogy már időszámításunk előtt 500 körül végeztek plasztikai műtétet (orrplasztikát) Indiában, és ez a korai megoldás még ma is használatos!

A plasztikai sebészet azóta nagy utat járt be a súlyos, világháborús sérülések rekonstrukcióján keresztül a modern plasztikai sebészetig, amely milliméternyi pontosságon alapul. A fejlődés ma is zajlik, a módszerek és az eszközök egyre finomodnak. Az új korszakot minden bizonnyal a különböző orvosi szakmák képviselőinek együttműködése jelenti majd.

Tetőtől talpig

,,A rekonstruktív sebészet célja a helyreállítás, legyen szó égés következtében sérült testtájakról, születéskor hiányzó testrészekről, esetleg műtéttel eltávolított területek rekonstrukciójáról." - mondja dr. Gulyás Gusztáv plasztikai sebész, kandidátus, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa, a Virányos Klinika munkatársa.

Ma már a daganat miatt eltávolított emlő helyreállítása is lehetséges. A plasztikai sebész természetesen minden műtét során a lehető legszebb eredményre törekszik, ám az esztétikai sebészet célja ,,pusztán" a fiatalítás vagy a karakterváltozás elérése.

Ilyen típusú műtéteket az 1900-as években végeztek először. A leggyakoribb esztétikai beavatkozások az orr, a szemhéj, az arc, az emlő és a has formáján változtatnak. A 80-as években vált népszerűvé a zsírleszívás.

Napjainkban a zsírszívás módszereinek finomításával már nem csak a zsírszövet eltávolítása, hanem az arc ráncainak feltöltése, sőt, akár emlőnagyobbítás is lehetséges a saját élő zsírszövet átcsoportosításával.

Az átültetett zsírszövet számos őssejtet is tartalmaz. A módszer ígéretes, de még nem számít rutineljárásnak. (Ahogyan a nemátalakító műtét sem, bár akad rá példa.) A jelenlegi szabályozás szerint mindazokat a műtéteket, amelyek az egészség helyreállítását szolgálják - a rosszindulatú daganatot eltávolító műtét utáni helyreállítás is ide tartozik -, téríti a társadalombiztosító.

Ellenben azokat a beavatkozásokat, amelyek pusztán az egészséges páciens kérésén alapulnak, a betegnek magának kell finanszíroznia. Természetesen átfedések is lehetnek, például a méretcsökkentő emlőplasztika esetében: ilyenkor a különféle indokokat mérlegelve egyéni döntés születik.

Test és lélek

A rekonstrukciós műtét előtti első konzultáción a páciens elmondja, mi a kívánsága, és bemutatja korábbi leleteit. Az orvos szükség szerint újabb vizsgálatokat (például laboratóriumi vagy szövettani vizsgálatot) kér. Felállítja a diagnózist, felvázol több lehetséges megoldást, és a beteggel együtt választ ezek közül.

A második konzultáción az orvos megtekinti az új leleteket, és tájékoztatja a pácienst arról, hogy mi fog történni a műtét során, milyen veszélyei lehetnek a beavatkozásnak, illetve melyek a műtét előtti és utáni teendők. Az eredmény ebben a szakmában könnyen mérhető: ha a páciens boldog, az orvos is elégedett.

,,Természetesen mindennek a lelki háttere is nagyon fontos!" - hangsúlyozza dr. Gulyás Gusztáv. ,,Akadnak olyanok, akik folyton elégedetlenek a testükkel. Úgy érzik, valami mindig hiányzik a szépségükhöz. Testképzavaruk arra készteti őket, hogy újabb és újabb beavatkozásokat végeztessenek el.

Az ilyen betegeket a leggondosabban ki kell vizsgálni! Gyógyításukhoz pszichiátriai segítség szükséges, mert elsősorban nem a testükkel van a probléma. Ugyanakkor annak is számtalanszor tanúja voltam már, mekkora boldogságot érez például egy nő, amikor ,,visszakapja" a daganateltávolító műtét miatt levett mellét.

Mintha az emberi, női méltósága is ekkor állna helyre. Ám azoknak a pácienseknek a kérését nem szabad teljesíteni, akik irreális elvárásokkal szánják el magukat a műtétre! Aki ettől várja, hogy visszahódítja a férjét vagy visszakapja az állását, az valószínűleg csalódni fog."