A világ másik végéből származó élelmiszer lehet, hogy sokkal hatékonyabb az energia szempontjából, mint azt bárki gondolná.

Ha nyár elején az őszi szüretelésű almák közül válogat az ember, valószínűleg olyan terméket vásárol, ami hónapokon át pihent a hűtőházakban. Ebben az időszakban sokkal környezetbarátabb megoldást nyújt a világ másik csücskéből származó gyümölcs, esetleg olyan termény, aminek épp idénye van.

A kormányzati adatok szerint az ember klímaváltozáshoz való hozzájárulása egyharmad részben az ételekhez kapcsolható. Az ételkilométer, vagyis az a távolság, amit az étel megtesz az elfogyasztásáig nyilvánvaló bűnösnek tűnik, de nem mindig ennyire egyszerű a helyzet. Valójában, Nagy-Britanniában például a szállítás csak egytizedét teszi ki az étellánccal összefüggő károsanyag-kibocsátásnak. Ha figyelembe veszik az előállításhoz felhasznált energiát, akkor a végletekig egyszerűnek tűnik az étel származási helye, mint tényező. 9208 Dr Adrian Williams a Cranfield Egyetem Nemzeti Forrásmenedzsment Központjából így nyilatkozott: ?Az ételkilométer egy idejétmúlt koncepció, mely nem írja körül pontosan az élelmiszer-előállítás és ?elosztás környezeti hatásait. A 'szén- és vízlábnyom' megállapítása például sokkal hasznosabb lehet.? A Környezetvédelmi, Élelmiszeripari és Vidékügyi Minisztériumtól Sasha Fuller is egyetért ezzel: ?Nem feltétlenül csak a távolság számít, hanem a teljes élelmiszerlánc károsanyag-kibocsátása.?

A Carbon Trust tanulmánya például felfedezte, hogy például a szárított csicseriborsó ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint a konzerves változaté, de ebbe nem számították bele a főzéshez szükséges időt. Mivel a kisebb adagok főzése sokkal kevésbé energiahatékony, mint a nagy ipari egységeké, amivel a konzervet előállítják, mire a csicseriborsó az asztalra kerül, sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagy maga után. 9209 Egyre nagyobb az igény az úgynevezettszénlábnyom feltüntetése a termékeken. Ez azt mutatja meg, hogy egy termék előállítása során mennyi fosszilis energiahordozót használt fel a gyártó, és a szállító. A Carbon Trust nem csak a termék szénlábnyomát teszi közzé, hanem az előállító kötelezettségvállalását is, hogy ezt az elkövetkező két évben csökkenteni fogja. Eddig 66 termékből áll a lista.

Addig is mit lehet tenni? Az Oxfam szerint a zöldségek és gyümölcsök Nagy-Britannia és Kenya közti légi szállítása mindössze 0,1 %-át teszi ki a szigetország teljes károsanyag-kibocsátásának.A származási hely és a szállítás mellett a tárolásra is érdemes rákérdezni. A mélyhűtés és a fagyasztás energiaigénye jóval nagyobb, mint az, amit szobahőmérsékleten tárolnak. A zöldségek és a hüvelyesek jóval kevesebb energiát fogyasztanak, mint a húsáru és a tejtermék.

A táplálkozás környezeti hatásainak csökkentése nem nehéz feladat, és nem is kell érte a kedvenc ételekről lemondani. Olyan terméket kell választani, mely megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak, vagy a helyi őstermelőktől vásárolni.

Külhonban olcsóbb gyümölcs terem