5. oldal - Csillagászat

Jeruzsálem pusztulása, Attila hun király veresége és a pestisjárvány csak pár eset a történelem során, amit megelőzött egy tündöklően csillogó üstökös megjelenése. A koronavírust is láthattuk volna előre?

Régóta foglalkoztatja az embereket, hogy létezik-e a Földhöz hasonló bolygó a világűrben, amin megvannak a feltételek az élet kialakítására. A tudósok nemrég üzembe helyeztek egy ennek felderítésére alkalmas űrtávcsövet.

A csillagászat és a bűntények kerülnek a középpontba az új sétákon.

A kiállítás egyik kulcsfigurája a kora 20. századbeli jezsuita csillagász, Fényi Gyula.

Csillagászati témájú előadások és filmvetítések várják az érdeklődőket.

Bár mindig ilyenkor vannak tele velük a híradások, hullócsillagokat nem csak augusztusban lehet megfigyelni. Ha egy derült éjszaka mesterséges fénytől védett helyen nem a cipőnk orrát bámuljuk, hanem az eget kémleljük, óránként egyet-kettőt...

A tudósok olyan tervet dédelgetnek, ami az őslakosok szerint egyenlő a szentségtöréssel.

<p>Ezekben a napokban olyan közel van a Földhöz a Naprendszer legnagyobb bolygója, hogy még némelyik holdja is észlelhető szabad szemmel. A Jupitert júniusban láthatjuk a legjobban, már napnyugta után megjelenik a horizonton, és egész éjjel...

<p>A NASA már serényen kutakodik, azaz rakétákat lőtt fel a Bennu nevű kisbolygó közelebbi feltérképezésére.</p>

Már március elején megkezdik a rendszer kiépítését.

Lesz járdacsillagászat és csillagparty is a kínálatban.

Akár a fizikatankönyveket is átírhatja az a felfedezés, ami Kolláth Zoltán csillagásznak köszönhető. Megfejtette az 1907 óta megoldatlan rejtélyt, a csillagok rezgéséről, ami felér az ultrahang feltalálásával.

<p>Világra szóló felfedezéssel rukkolt elő a szombathelyi fizikus-csillagász, Kolláth Zoltán.Pontosan 111 éve tartotta izgalomban a csillagászokat az, hogy mi okozza a csillagok rezgését.</p>

Majd két órán át tart az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása péntek este 19-tól.

Egész héten csillagokat leshetnek a pécsiek

Csillagvizsgáló és planetárium épült a Zselicben

Gondolta volna, hogy hamarabb a fejére eshet egy aszteroida, mint hogy a hétvégén megnyerje az ötös lottón a 3,9 milliárd forintot?

Igazi ritkaság, egy szabad szemmel is látható üstökös kerül a Föld közelébe. A Lovejoyt egy amatőr csillagász fedezte fel, és jó esély van rá, hogy a mi életünkben soha többé nem látjuk, ugyanis 346 évben egyszer halad el a Nap mellett.

Másodpercekre bevilágította az éjszakai égboltot az ország felett egy érkező meteor. Rengetegen látták a kéken izzó tűzgömböt, ami hatalmas erővel fel is robbant. A detonációtól néhol még az ablakok is megremegtek.

Amerikai kutatók ismét alapos elemzésnek vetették alá az ősrobbanás egyetlen bizonyítékát, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást. Újra megállapították: világegyetemünket és létezésünket a nagy bummnak köszönhetjük.