Őrült tempóban
Az augusztusi csillaghullás időszaka azért ilyen közkedvelt, mert sokkal sűrűbben lehet hullócsillagot észlelni, ráadásul nyáron szívesebben múlatja az ember az időt a szabadban. Ami pedig a mennyiséget illeti: azért van ilyen sok hullócsillag augusztusban, mert a Föld ekkor halad keresztül a Perseidák nevű meteorrajon. A hullócsillagoknak tehát közvetlenül semmi köze nincs a csillagokhoz, hiszen nem csillagok „potyognak le”. A Földhöz legközelebbi csillag, a Nap sem hullik sehova – szerencsére.
– Amiket a köznyelv hullócsillagnak nevez, kő- és pordarabok, azaz meteoroidok. Vannak, amik hintőporszemcse méretűek, meg vannak olyanok, amik autó- vagy épp házméretűek – magyarázta a Borsnak Szűcs László, a Kecskeméti Planetárium tudománykommunikátora. – Ezek szabadon száguldoznak a világűrben kozmikus sebességgel: 40-50 kilométert tesznek meg másodpercenként. Ha ezzel az őrült nagy tempóval összeütköznek a Föld légkörével, akkor egyszerűen felizzanak és elpárolognak. Ahogy becsapódnak a légkörbe, fölmelegítik a levegőt, amire az úgy reagál, hogy világítani kezd. Tehát tulajdonképpen mi a körülöttük lévő levegőt látjuk világítani, pont úgy, ahogy a fénycsövekben lévô gázt. Abban a pillanatban, ahogy visszahűl a levegő, már nem is látjuk tovább ezt az égi tüneményt. Az autóméretű szikladarabok, persze fényesebb tűzgömbjelenséget produkálnak. Ebben az időszakban ilyet is lehet tapasztalni.
Üstökös az anyukájuk
De hogyan keletkeznek a meteoroidok? Képzeljünk el egy Budapest-méretű, jó piszkos hógolyót, ami összefagyott jég, gáz, közte kőzetanyagokkal és fémszemcsékkel. Na, ezek az üstökösök. Ezek nagyon távol laknak a Naptól, és évmilliárdokig semmi sem történik velük, de külső hatásra elkezdhetnek közeledni csillagunkhoz. Ez akár több millió évig is eltarthat, mígnem egyszer egy ilyen eléri a Jupiter pályáját. Ekkor elkezd fölmelegedni, és mint a fagyi, olvadni kezd. Az olvadás hatására leválnak a kőzetszemcsék is. Ezek szépen lassan lemaradnak az üstökösről, mert a napszél lefújja őket.
– Épp attól lesz látható az üstökös, hogy elkezd felolvadni, ekkor látjuk mi csóvának mindazt, ami vele együtt száguld tovább. Ha minden jól megy, megkerüli a Napot, és visszamegy oda, ahonnan jött. Ahogyan az üstökös halad, teleszemeteli porszemcsékkel, jégdarabkákkal, kőzetszemcsékkel a pályáját. Ha a Föld ezen a teleszemetelt pályán áthalad, akkor tapasztalhatunk fokozottabb hullócsillag-tevékenységet – mutatott rá a szakember.
Csillagkép a névadó
Több mint húsz ilyen meteorraj van, és mindegyiknek ismerik a szülőüstökösét is. A Perseidák szülőüstököse a 109P Swift-Tuttle nevet kapta. Ez az üstökös 130 évente teszi tiszteletét nálunk, ilyenkor mindig teleszemeteli a környezetét, amivel „élteti” a Perseidákat. Akkor is megmarad egy meteorraj, ha egy üstökös megsemmisül, az általa hordott darabkák ugyanis továbbra is a pályáján fognak keringeni.
De miért Perseidák? Amikor áthalad a Föld egy üstökös szemetén, az égbolt egy meghatározott pontjából fröccsennek szét a hullócsillagok. Ez egy adott csillagkép helye, erről nevezik el a meteorrajt. Jelen esetben a Perseus csillagképről van szó, amihez az -ida végződést teszi a csillagászat, ez jelzi, hogy meteorrajról van szó.
Ami az üstökösök szemetéből eléri bolygónk felszínét, azt nevezzük meteoritnak. Felkutatásukra expedíciókat szoktak indítani, a megtalált darabokat vizsgálat után tudományos céllal múzeumokban helyezik el. Ezekre a felfedező utakra amatőrök jelentkezését is várják, akik így tudományos jelentőségű munkát végezhetnek.
Tilos eladni!
Ha valaki meteoritexpedícióra indul, jobb, ha tudja, hogy állampolgári kötelessége a talált darabot leadni az illetékeseknél. Tilos zsebre, netán pénzzé tenni!
– Sok országban, köztük Magyarországon sem hozható kereskedelmi forgalomba a talált meteorit, hiszen állami tulajdon. Felismerésük nem túl egyszerű, de gyanússá válhat egy kőzetdarab, ha nagyon elüt színben, formában a környezetében találhatóktól. Felülete szemcsés, égésnyomokat lehet látni rajta – sorolta Szűcs László.
A Kecskeméti Planetáriumban több darab is kuriózumnak számít. Van olyan, ami végsősoron a Holdról származik, és akad, ami a Marsról. Magyarországon vannak meteoritok a bakonybéli Pannon Csillagdában, a Zselici Csillagparkban, a fővárosi Magyar Természettudományi Múzeumban. A Bécsi Természettudományi Múzeumban többmázsás meteoritokat is őriznek.
Megfigyelők csillagban
Régen romantikus módon hálózsákokba bújva leste a meteorokat négy-öt ember. Csillagalakzatban feküdtek a csillagos égbolt alá, felosztva, ki melyik területét figyeli az égnek. Nem lehetett kis feladat egész éjszaka ébren maradni. És szükség volt egy írnokra, aki végképp nem szunyókálhatott el. Ő egy halványvörös fényű lámpánál egy füzetbe jegyezte le a megfigyelt eredményeket. Aki hullócsillagot látott, elmondta, melyik csillagképből melyik csillagkép felé haladt, és milyen fényes volt.
Hagyományőrzés címén csinálnak még hasonlót, de ma már az a sikk, hogy folyamatosan működő kamerák pásztázzák a csillagos eget. Ezek össze vannak kötve egy számítógéppel, ami egy szoftver segítségével tudja azonosítani a hullócsillagokat. Ez a módszer sokkal pontosabb. Ha pedig van egy fényesebb tűzgömb, és azt több földrajzi helyről látják, ki lehet számítani, hogy a darabjai hol értek földet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.