Gáspár Zsolti: Örülnék, ha a kisfiam továbbvinné a tanyát

Minden az ősélménnyel kezdődött, amikor beszippantotta Gáspár Zsoltit a tanya világa, és első látásra szerelemként könyvelte el. Sosem felejti el, amikor az édesapja állatait lopta valaki, és a portással, Géza bácsival kellett figyelniük, hogy mi történik a telepen.

– Az volt a feladatom, hogy bújjak el az erdőbe. Később úgy alakultak a dolgok, hogy annyira megtetszett a tanya hangulata, hogy mondtam édesapámnak: nevezzen ki telepvezetőnek. Harminc éve felelek érte, és semmiért sem adnám oda! Ezeknek az állatoknak lelkük van, beszélgetni lehet velük. Úgy vettem észre, hogy befogadtak az állatok és az emberek is, tudunk együtt dolgozni. Több mint hetvenhét ember van most a csoportunkban, köztük orvosok, gondozók – kezdte a Farm VIP műsorvezetője a hot! magazinnak.

„A legnehezebb esetek a disznók”

A gazda ezerkétszáznál is több állatért felel, de ez egyáltalán nem teher számára, hiszen nagy helyet foglalnak el a szívében a kedvencei.

– Van köztük bárány, malac, tyúk és kakas. Nincsenek bezárva, akkor mennek és jönnek, amikor akarnak. Mindenki családtag, de a legnehezebb esetek a disznók. Velük nem lehet közös nevezőre jutni, csak egy óra hosszát, etetéskor. Nagyon önfejűek, de szerencsére van olyan jószág is, akivel különösen könnyű: a Jóisten születésénél is jelen voltak a bárányok. Úgy gondolkodik, mint az ember, úgy van tervezve, rendkívül intelligens állat, nem véletlenül volt ott Betlehemben – mesélte Zsolt.

A műsorvezetőnek konkrét elképzelése van arról, hogy mit jelent számára ez a föld és rajta a legelő jószágai.

„Sokadik generációs gazda vagyok”

Zsolti számára kiemelten fontos az, hogy a családjában legyen valaki, aki átvenné tőle a stafétabotot, ha eljön az ideje.

– Örülnék, ha a kisfiam továbbvinné a tanyát, Nikolaszt bele akarom nevelni ebbe. Ő most falugazdásznak tanul, nemsokára végez, magam mellé szeretném venni. Nagyon szereti az állatokat, mint én és édesapám. Emlékszem, nagyapám nagyapja járta a falvakat, és nyírta a birkákat. Több mint tizenkét faluért felelt, majd vett két bárányt, aztán tízet, és így tovább – mesélte büszkén a farmer, akinek az édesapja is örül annak, hogy harminc évvel ezelőtt biztos kezekbe került a tanyája. – Büszke a sikereimre, arra, hogy egyre több állatunk van, amiket főleg Olaszországba és Belgiumba szállítunk. Hála Istennek, nincs probléma, de volt, aki megtanított arra, hogyan kell bánni az állatokkal és az emberekkel – mondta Zsolti gazda.