Első fiam szüléstörténetét már megírtam korábban, itt olvashatjátok. Ezután volt két vetélésem, amiket két kisműtét követett. Elég kicsi volt a két vetélés közötti idő (két hónap). A második vetélés nagyon megviselt testileg és lelkileg is. Ez 2015 márciusában volt.
Azt mondta a doki, hogy fél évig szüneteltessük a témát. Nem kellett kétszer mondani, ugyanis volt némi komplikáció, a második kisműtét után nem menstruáltam. Kezeltek hormontablettával, de továbbra sem volt semmi, még nyár közepén sem. Borzasztóan görcsöltem azokon a bizonyos napokon, de nem jött semmi vér.
Ekkor meguntam a kisvárosi sztk lehetőségeit, és elmentem Debrecenbe egy magándokihoz. A doktornő nagyon kedves volt, tovább is küldött egyből egy professzorhoz, méhtükrözésre.
Felhívtam a dokit, kaptam is időpontot két nappal későbbre. Elmondtam minden előzményemet, vittem a papírokat. Időpont-egyeztetés előjegyzésre. Nézi a naptárát. Valaki lemondott egy időpontot, ami holnapután lenne. Óriási mázli, mert már nagyon szerettem volna kideríteni, mi a baj odalenn.
Meg is történt a tükrözés, talált az orvos egy összenövést, ami minden bizonnyal a vetélések utáni műtétek következménye. Ez az összenövés teljesen elzárta a vérzés útját. Szerencsére csak ezen az egy helyen volt ilyen összenövés, amit fel is oldott. Van neve is ennek a betegségnek, Aschermann-szindróma.
Következő hónapban már megjött végre, minden rendben volt. Kontrollra visszamentem, az orvos mondta, hogy az ilyen összenövések azért veszélyesek, mert kiújulhatnak ezután is, ami hosszú távon meddőséghez vezethet. Az ő tanácsa minél hamarabb teherbe esni, a terhességgel elkerülhető, hogy kiújuljon az összenövés.
Mivel pont letelt a fél év, hát meg is fogadtuk a tanácsát. Megint elsőre teherbe estem, mint korábban is mindegyik terhességnél. Ezúton is köszönöm, hogy ilyen gyorsan és szakszerűen elláttak Debrecenben, és köszönöm, hogy azóta ismét anya lehettem.
E.
