Az utóbbi napokban egyre több dolog kezdett el foglalkoztatni, hogy hogy lesz majd, ha megszületik a baba. Melyik módon fogom szoptatni, milyen hordozó lesz a legjobb csecsemő korában, kell-e nekem mellszívó, mely tárgyak szükségesek biztosan neki, és ezeket mikor vegyem meg. Jó-e a használt, vagy vegyek újat?
A könyvekben meg a netes cikkekben ugye minden és az ellenkezője is tökéletesen logikusan, elfogadhatóan meg van indokolva, úgyhogy inkább körbekérdeztem a friss anyuka barátnőimet, hogy ők időre vagy igény szerint szoptatnak-e és miért, bevált-e nekik, milyen előnyét látják a másik móddal szemben. A nem anyuka barátnőim is meséltek, hogy az ő kisbabás ismerőseiknél mit láttak, ami nekik követendő/elvetendő.
Nyilván mindenki tök mást mond, de teljesen a személyiségükhöz passzolt a válaszuk, úgyhogy ebből össze tudtam gyúrni, hogy hozzám melyik mód áll közelebb. Ezen kívül írtam egy listát, hogy szerintem milyen tárgyak kellenek majd nekünk a baba féléves kora előtt, majd ezt elküldtem az anyukáknak, hogy egyet értenek-e. Az ő válaszaik alapján bővítettem-szűkítettem a listámat, majd átnézettem a végső bírával, anyukámmal. Aki négy gyereket szült, és iszonyúan élvezi az anyaságot, az szerintem tud valamit.
Nagyon jó volt ezeket több emberrel is átbeszélni, mert nem mondom, hogy izgultam ezeken a kérdéseken, de mégis elég megnyugtató volt elrendezni magamban, hogy feltehetőleg mit hogy fogok csinálni. Aztán persze alakul majd, nyilván ezt most nem véstem kőbe. Felvettem egy hordozási tanácsadóval is a kapcsolatot, de végül csak elolvastam a cikkeit, és megnéztem a kötözős videókat. Amikor jártam a kismama és baba-mama jóga oktató képzésre, ott nagyon ki volt hangsúlyozva, hogy a babák csípőjére milyen káros némely hordozó, ezért akartam ennek kicsit utánaérdeklődni.
Aztán ennek örömére elmentünk a férjemmel Leander koncertre. Az első trimeszterben voltunk utoljára, de akkor még nem hallotta őket a babánk. Kíváncsi voltam, hogy most a 27. hét legvégén mit szól majd hozzájuk. Nagyon barátságos koncert volt, a fehér pólómban eléggé kitűntem a fekete ruhás tömegből, és szerencsére nem volt mindenhol heringparty, úgyhogy hátul állva nem kellett félni, hogy valaki véletlenül nekicsapódik a hasamnak. Egyébként nem tudtam, hogy kismamák cuccait nem kutatják át a bejáratnál, de ezt megjegyzem. Mondjuk nem tudom, mit akarhatnék becsempészni...
Nagyon jól eltáncikáltam meg énekelgettem, és közben sokszor ráhangolódtam a babára, hogy mit érez, hogy van. Eléggé meglepődtem, hogy teljesen nyugodtan heverészik. Elandalítja, hogy ringatom a tánccal, meg énekelek. Nem vagyok túl bőbeszédű, úgyhogy nem hallja nonstop a hangomat. Picit fura érzés volt ilyen gyilkolászós meg rettenet negatív szövegeket dalolni a hasamat simogatva, de aztán ezt elengedtem, úgyis azt érzi, hogy boldogság van. Néha felébredt, és ritmusra paskolta valamimet, de a kétórás koncert alatt többnyire inkább relaxált, pedig alapesetben pont ilyenkor este szokott aktívkodni. Majd még szeptemberben is elviszem koncertre, csak akkor nem a metál ízlését figyelem meg.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
