Aztán ismét eljött a védőnő látogatóba. Másfél óra késéssel, közben nem is szólt, nem is vette fel a telefont, én meg már végigpörgettem minden lehetőséget, hogy hogy igazolhatnám mégis ezt a többórás késést a főnökömnek, ha elfelejtette a megbeszélt időpontunkat… Merthogy én 7-re járok dolgozni, a védőnő pedig 9-re jött volna. Aztán betoppant, mondta, hogy nehéz ezt a sok nevet összeegyeztetni, tudom, hogy van ez… Hát a telefon sok dolgon segíthet, de igen, tudtam előre, hogy ő ilyen…
Megint nem láttam értelmét, hogy eljött, mert ilyenkor nem tud se vizeletmintát venni, se ráállítani a mérlegre, se vérnyomást mérni, de legalább tartott egy lelkesítő beszédet a másnap esedékes terheléses cukorvizsgálatról, hogy bárkit érinthet, akárhányadik babánál, bármilyen alkattal és étrenddel. Egy kicsit tartottam ettől a vérvételtől, mert tényleg több ismerősömnek is rossz lett az eredménye, és láttam, hogy azért meg kell szenvedni ezzel a méricskélős étrenddel. De nyilván a babáért mindent, csak ha nem muszáj, akkor szívesen kihagynám ezt az életünkből.
Előre felkészítettek, hogy vigyek citromlevet, és hogy összeugrik a lötyi, ha nem kavargatom aktívan. A férjem kevergette, én öntögettem a citromlét hozzá, aztán amikor lehúztam, meglepődtem, hogy nem is volt ez vészes. Aztán látszott, hogy a pohár alsó 1,5 cm-ét kitölti a masszív cukor. Úgyhogy azt még elropogtattam, de nem nagyon csúszott. Minden orvos teljesen mást mondott, hogy mit szabad a kétórás várakozás alatt csinálni, és mit nem, úgyhogy kiválasztottam a nekem legszimpatikusabb verziót, kisétáltam a rendelőből, és kiültem a parkba olvasgatni meg beszélgetni anyukámmal.
Az eredményt elég soká tudtam meg, mert a vérvétel után elutaztunk a barátaimmal Zamárdiba. Két pár, két kismama, és egy anya-baba páros. Ilyen leosztásban még sose nyaraltunk. Jövőre minimum négy baba lesz a társaságban, nagyon izgi! Így is tök jó volt fürdeni, meg grillezni, meg társasozni, meg babázni négy napig. Ezzel el is fogyott a szabim.
A 24. hetem végén várt a nőgyógyász egy konzultációra, hogy átbeszéljük a vérvétel eredményét. Nem tudtam elmenni a leletért, úgyhogy fotóról böngésztem magamnak, hogy mi lehet a helyzet, a csillagozott glükóznál meg is ijedtem, de aztán kiderült, hogy minden oké, csak sokáig nem ettem az első vérvétel előtt. Nem volt most ultrahang, ilyenkor kicsit kidobott pénz a magánrendelés, úgyhogy rengeteg kérdést feltettem, amik mostanában foglalkoztatnak. Pl. baromira fáj a keresztcsontom minden helyzetben egy hete. Azt hittem, hogy a kellemesen hosszú montenegrói hazaút miatt, de nem lett jobb se a fekvéstől, se gyógytornától, se semmilyen létező testhelyzettől, aztán megtudtam, hogy egyszerűen azt érzem, hogy kezd a keresztcsontom szétcsúszni. Úgyhogy megkaptam az orvosomtól egy kismamamasszőr telefonszámát, aki a város másik felén lakik, de mindenképp bejelentkezem hozzá.
Ez a napi 10 óra ülés sose volt kellemes, de most még kevésbé az. Nagyon szeretem, hogy bármit kérdezek, a nőgyógyászon egy másodpercig se látszik, hogy hülyének nézne. Mindig tisztelettel, nyugodtan, érthetően megmagyaráz mindent. Ez a példa most épp nem volt igazán butaság, de azért tartogattam még fura kérdéseket a számára a nyákdugóról meg a mellbimbókról. Aztán most szerencsére megint hat hét nyug
Itoshii
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.